Minden népnek van elképzelése a világmindenség közvetlenül érzékelhető részének: a Földnek, az égnek, az égitesteknek és az embert körülvevő természet jelenségeinek keletkezésére és mibenlétére vonatkozóan. A magyar parasztság világmagyarázó hagyományai rendkívül sokrétűek. Részei voltak ennek saját mindennapi tapasztalataik, a világ teremtésére vonatkozó keresztény bibliai hagyományok, a természettudományos világkép iskolából, nyomtatott forrásokból, nemesi-egyházi, majd városi-polgári kultúrából, a „tudós mágiából” vagy a hivatásos orvoslásból tudásukba került elemei és nem utolsósorban hagyományos nézeteik a világról. E hagyományok szintén összetettek: „általános emberi” világmagyarázó nézetekből, „ősvallási” elemek maradványaiból és mindenféle, a magyar néppel kapcsolatba került nép, vallás, eszmeáramlat hozadékaiból. Az utolsó száz-százötven év gyűjtéseiből származó adatok néhány rendkívül archaikus vonásra is utalnak, amelyekből a kutatás több ízben megkísérelte a magyarság kereszténység előtti – szintén nem egységes és egynemű, hanem különböző hatásokra állandóan változó – „ősvallásának” részeként létező világképet rekonstruálni. Az adatok azonban rendkívül töredékesek, amellett éppen a legrégiesebb elemek többnyire olyan általános vonások, amelyek nagyon sok nép valamikori mitológiájában fellelhetők. Mindezek miatt egy egységes ősvallás egységes világképét egészében rekonstruálni – a kutatás jelenlegi állása mellett – nem lehet, de rá tudunk mutatni azokra az archaikus elemekre, amelyek bármely nép valamikori mitológiájának – így a magyarságénak is – részei lehettek.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.