Az embert körülvevő természetre vonatkozó tapasztalati tudásanyag és a növény-, állatvilágra, az időjárásra, ásványokra vonatkozó hiedelmek egymással szoros kapcsolatban, egy rendszerben működtek; egyazon „világ” más-más típusú, de szorosan összefonódott, azonos értékűnek tekintett magyarázataként, értelmezéseként. A természetben található tárgyak sokféle lehetőséget nyújtottak a mágikus gyakorlatban való felhasználásra is. Ez a mindennapi élet sok területén – így például a gyógyításban – szintén szorosan összefonódott az ún. racionális gyakorlattal. A természeti környezetre vonatkozó tudás és a környezet tárgyainak gyakorlatban való felhasználása sokrétű: változatos sorát alkotja „ősi”, a Föld sok népénél ismert hiedelmeknek, ókori magaskultúrák kereszténység közvetítette írásos hagyományainak, a középkori hivatásos orvoslás, asztronómia és asztrológia receptkönyvek, füvészkönyvek, kalendáriumok, csíziók által terjedő elveinek és gyakorlatának és nem utolsósorban a középkori egyházi benedikciógyakorlat parasztság kezére jutott elemeinek. Mindezek hátterében ott állnak a parasztság saját világmagyarázó, természetmegfigyelő és értelmező törekvései is. (A népi természetismeretről, a természet tárgyainak, jelenségeinek hiedelmeiről, mágikus felhasználásáról: Hovorka–Kronfeld 1909; Dänhardt 1907–1912; Szendrey Zs. 1937c).
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.