42252. MAGYAR NYELVŰ EGYHÁZI IRODALOM (TARNAI ANDOR)
A latin nyelvű jezsuita irodalom erőteljes kibontakozásával és virágzásával egyidőben az egyházi irodalom számos hagyományos műfaját (imádság, prédikáció, ének stb.) továbbra is magyar nyelven művelték a különböző papi, főként jezsuita szerzők. Munkásságuk e téren szerves folytatása a Pázmány és társai által a 17. század elején megteremtett, magas stiláris színvonalú katolikus vallásos barokk irodalomnak. A barokk formák teljes kifejlődése, az eksztatikus, vizionárius elemek elhatalmasodása éppen az 1700 körüli évtizedekben működő szerzők műveiben érte el tetőpontját. E kor jezsuita vallásosságának fő jellemvonásai: a pompa és tetszetős külső kedvelése, valamint az érzelmesség és regényesség iránti hajlam, lényegesen módosították azonban a régi műfajok egymás közötti arányát. A szórványosan még megjelenő magyar nyelvű hitvitázó írások már elvesztették irodalmi jelentőségüket, annál kedveltebbek lettek viszont a vallásos és morális tanulságokat szolgáltató – s a kor latin irodalmában is oly népszerű – történetek, példák, szent-életrajzok.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.