A világ ipara

Full text search

A világ ipara
A nyugati világot átható általános konjunktúra ellenére a világ ipari termelése viszonylag szerény mértékben, 3,5-4%-kal nőtt 1988-ban. A legdinamikusabb fejlődést a fejlődő országok ipari termelése mutatta. A 24 legfejlettebb ipari országot tömörítő OECD átlaga: 5,4% A szocialista országok ipari növekménye az év első 6 hónapjában még 4,6%-os volt, a második félévben viszont a termelés gyökeres fordulatot véve 1,2%-kal visszaesett. Az első féléves adatok alapján a szocialista országok közül Lengyelország és Bulgária fej fej mellett vezetett 6,3, ill. 6,2%-os termelésnövekedéssel. Őket követte, valamivel lemaradva, a Szovjetunió (3,5%). Magyarországnak ismét a sereghajtó szerep jutott: ipari termelése mindössze 0,2%-kal emelkedett. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) az első féléves eredmények ellenére is borúlátó hangnemben nyilatkozott a KGST-országok ipari teljesítményéről, mondván: hosszú távon úgysem tartható fenn ez a tempó. A jóslatok alig néhány hónappal később beigazolódtak, az ipari termelés szinte valamennyi szocialista országban lelassult, a szűkös devizaellátottság miatt jelentős importmegszorításokra került sor, s ezek a termelés számottevő visszaeséséhez vezettek. Szinte valamennyi KGST-ország gazdaságára továbbra is az a jellemző, hogy torz a termelési struktúra, elavultak a termelő-berendezések, óriási a külföldi adósságállomány és két számjegyű az infláció. Az 1988-as év kedvező nemzetközi gazdasági feltételeit képtelenek voltak kihasználni. A KGST-országok legérzékenyebb pontja továbbra is az energiaágazat maradt. Az 1987-es rendkívül kemény telet szokatlanul enyhe követte, ez mégsem csökkentette az energiaszektor gondjait. Bulgáriában pl. ez már egymást követően a harmadik tél, amikor áramkorlátozásokat vezettek be. Lengyelországban az energiaágazat évek óta az importtal együtt sem képes kielégíteni a folyamatosan növekvő igényeket. De az energiahelyzet kétségkívül Romániában a legkétségbeejtőbb. 1985-ben már szükségállapotot rendeltek el, azaz az erőműveket katonai ellenőrzés alá vonták, de ez sem segített. A szűkös energiaellátást a lakosság sínyli meg leginkább. 1988-ban a fejlődő országok ipari teljesítménye mutatta a leglátványosabb növekedést, de igen szélsőséges szóródásban. A közel 120 fejlődő ország ipari termelésének háromnegyedét 1988-ban is az ázsiai „kis tigrisek” és 3 dél-amerikai ország – Argentína, Brazília és Mexikó – adták, Délkelet-Ázsia megint meghökkentette a világot: a térségben 13%-kal nőtt az ipari termelés.
A fejlődő országokéhoz hasonló, de nem annyira kirívó eltérések mutatkoznak a fejlett ipari országok ipari termelésében térségenként. Nyugat-Európa továbbra is jóval lemaradt az Egyesült Államok és Japán mögött. Az Egyesült Államok gazdaságában általánosan érzékelhető 6 éves konjunktúra az ipari termelésben is jelentkezett. A makrogazdaságban mutatkozó gondok – 100 milliárd USD feletti költségvetési és kereskedelmi hiány – ellenére a legnagyobb amerikai iparvállalatok 1988-ban minden idők legsikeresebb évét zárták. Összeladásuk 2000 milliárd, össznyereségük pedig 115 milliárd USD volt az egy évvel korábbi 1800, ill. 90 milliárd USD-vel szemben. A 27 iparág mindegyikében volt növekedés, csak a ruházati és az építőipar teljesített rosszabbul 1988-ban, mint 1987-ben.
Az elmúlt években veszteséges acélipari vállalatok világszerte sorra nyereségesekké váltak 1988-ban. A rozsdamentes acéltermékek iránt ugyanis a legjelentősebb felhasználók – autóipar, háztartásikészülék-gyártók – minden eddiginél élénkebb keresletet mutattak, s ez jelentősen felhajtotta az árakat. 1988-ban minden idők legnagyobb acéltermelését sikerült elérni: a világ nyersacélból 780 millió tonnát gyártott. A kedvező eredmények elsősorban a fejlett tőkés országokban mutatkozó keresletnövekedésnek köszönhetők, ill. annak, hogy a fejlődő országokban több új gyárat nyitottak. Az első számú acéltermelőnek tovább is Japán számít: 105 millió tonnás éves termeléssel. A Szovjetunió és a többi KGST-ország 1988-ban összesen 226 millió tonna acélt gyártott. Kína és a többi ázsiai központi gazdálkodást folytató ország 5%-kal, 62 millió tonnára növelte termelését. A nemzetközi vas- és acélintézet 1989-re 782 millió tonna, rekordszintű nyersacélkeresletet jósolt, amilyenre 1979 óta nem volt példa, ám az intézet számításai szerint ennek ellenére a konjunktúra lelassulása várható.
Az acélgyártók közül Japán és Dél-Korea alkalmazza a legkorszerűbb technológiát. Az elmúlt években tetemes energia-megtakarításokat eredményező újítások honosodtak meg acéliparukban, ráadásul az acéltermékek minőségjavulásával is jártak.
Alábbhagyna a számítógépipar eddig szédületes iramú előretörése? – sokan ezzel riogatnak az 1988-as eladásokat az iparág 1987-es mutatóival összevetve. A korábbi, évente legalább 30%-kal emelkedő értékesítési mutatók után ugyanis az iparág 1988-as statisztikái hirtelen romlani kezdtek. A növekedés-lelassulás elsősorban a hagyományos, nagy teljesítményű és méretű gépek készítőit érintette. Továbbra is keresett azonban az ún. „desktop”, azaz asztali méretű, a felhasználók speciális igényeihez szabott személyi számítógép. Az amerikai számítógéppiac az elmúlt években telítődött – mondják a szakemberek –, s ennek eredményeként a 2 éven át stabil árak ismét esni kezdtek. A számítástechnikai ipar ma még dinamikus szegmensének számít a személyi számítógépek (PC) piaca, ahol a jelek szerint erőteljes keresletnövekedés várható a PC-hálózatok bővítéséhez szükséges hardver- és szoftverelemekből. (1988-ban pl. az Egyesült Államokban 6 millió PC-be szereltek hálózati üzemet lehetővé tevő adaptert.) A számítástechnika felhasználásának új keletű gondjai közül 1988-ban a legnagyobb vihart az ún. „vírusprobléma” (azaz a számítógépekbe és programokba „épített”, a gépeket és programokat – elsősorban jogtalan felhasználás esetén – „megtámadó” kisprogramok áldatlan tevékenysége) kavarta. Szakemberek egy része úgy véli, hogy a rendelkezésre álló segédeszközökkel a pusztítás megakadályozható, mások szerint viszont a neheze még csak ezután jön, mert a jelenleginél sokkal ártalmasabb s nehezen felfedezhető programocskákat is lehet írni, amelyek minden lehetséges környezetben megsokszorozzák magukat, s a számítógépes hálózatok közvetítésével egyre gyorsabban és egyre nagyobb méretekben terjedhetnek.
A világ évente 100 milliárd USD-s forgalmat lebonyolító gyógyszeripara további erőteljes fejlődésre számíthat. Az elmúlt időszakban a fejlett országokban évente mintegy 10%-kal bővült a gyógyszeripar termelése, s megfigyelők szerint valószínűleg a jövőben is megmarad ez a növekedési ütem. A gyógyszeripar forgalmára – a fogyasztási cikkekétől eltérően – szinte alig van hatással a recesszió. A gyógyszergyártók éves forgalmuk több mint 10%-át fordítják új készítmények kikísérletezésére. A gyógyszeripar struktúrája rendkívül koncentrált maradt: a világon összesen mintegy 10 000 gyógyszergyártó cég létezik, s közülük is 100 adja a világtermelés 80%-át.
Kilábal a 80-as évek eleji mélypontból a vegyipar is. Különösen áll ez a nyugat-európai gyártókra. Nagyvállalataik – hála egy-egy veszteséges üzletág teljes felszámolásának, a kapacitáscsökkentésnek, ill. a néhány termék gyártására való koncentrálásnak – ma már a világ legnyereségesebb cégei közé tartoznak, s 1988-ban rekordprofitra tettek szert. Az Economist brit hetilap a sikerek okai között említi, hogy a tulajdonosi viszonyok jelentősen átrendeződtek. Nagyarányú vállalat-összeolvadások, -felvásárlások indultak meg az iparágban, erősítve pozícióikat a nemzetközi versenytársakkal szemben a piacokon. Így pl. 1988-ban zajlott le 2 olasz nagyvállalat – az ENI és a Montedison – egyes részlegeinek fúziója, s alakult meg az Enimont, Nyugat-Európa legnagyobb etiléngyártója. Ugyanakkor egyre több nyugat-európai cég kezdett nagyarányú külföldi, elsősorban amerikai tőkebefektetésekbe. Így pl. a brit ICI több mint 3 milliárd USD-t, a nyugatnémet Hoechst és BASF együtt közel 4 milliárd USD-t, a francia Rhone-Poulenc pedig 1 milliárdot fordított amerikai vegyipari érdekeltségek bekebelezésére.
Nemcsak a vegyiparban indultak meg a fuzionálások. Az egész nyugati világ legnagyobb iparvállalatai egymást keresztezve vásárolják meg versenytársaikat. Számos közgazdász szerint e folyamat az 1992-re tervezett egységes közös piacból fakadó korlátok kivédésére szolgál.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi