10. BÖZÖDÚJFALU | Tündérkert

10. BÖZÖDÚJFALU

1566-ban jelentkezik az okiratokban Wyfalw néven. (SZOKL. II. 199.) Az 1567-évi regestrumban 15 kapuval jegyzik, szintén Újfalu néven. (SZOKL. II. 219.)

Középkori templomáról az oklevelek hallgatnak, csak utólagos utalásból tudjuk, hogy már a reformáció előtt volt temploma, mert 1729-ben a részben katolikussá lett hívek nevében azon a címen követelik vissza az unitáriusok birtokában lévő templomot, hogy egykor az a katolikusoké volt. (Schematismus. 1882. 176.)

Úgy látszik, a régi templom nem sokáig volt használható, mert 1740-ben fatemplomot kényszerülnek építeni, majd 1784-ben kőtemplomot emelnek. (Schematismus. 1882. 177.) A középkori templomból semmit sem mentettek át.

Középkori katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, majd a többség unitárius, a templommal együtt.

Helyi sajátosság, hogy a XVII. század első felében induló szombatosság Bözödújfaluban erős gyökeret ver és folyamatosan, a legújabb időkig tartják magukat a szombatosok, annyira, hogy a közéjük telepedett zsidókkal zsinagógát is létesítenek. E század közepén a szombatosok többsége kivándorol, a maradék katolikus lesz.

A XVIII. században itt katolikus és unitárius egyháznak van temploma (Benkő J.: Transsilvania. II. 166, 188, 227.) míg e század elején katolikus, unitárius s Bözödhöz tartozó református egyház és zsinagóga. Helységnévtár. 1913.)

Az 1980-as években a vízgyűjtőgát építése miatt a falut templomaival együtt felszámolják.