9. BÖZÖD
9. BÖZÖD
1566-ban jelentkezik először az oklevelekben Boezoed formában (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1567-ben a regestrum Bezeod néven 19 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 219.)
Templomáról a középkori oklevelek hallgatnak. Először 1636-ban említik. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 705.)
Szentélyének formája és a gótikus szamárhátíves ülőfülke a templom korábbi eredetéről vall. A szentély sokszögzáródású, de ablakait átalakították, a diadalívet lebontották. Legkésőbb a XVI. század elején épült, a reformáció előtt, és biztosan jóval korábban, mint az 1566., 1567. évi összeírás, amely 19 kapuval korábbi települést tételez fel.
Sőt, a hagyomány ennek a templomnak egy még régebbi elődjéről is tud. A Bözödtől nyugatra eső Locpatak völgyében Locfalva emlékét őrzi a hagyomány, az ott lévő dombocskát Templom-hegyesinek nevezik és az alatta lévő teret faluhelyének. A hagyomány hitelét megerősíti az itt talált cserepek, téglák töredékeinek tömege. Innen költöztek be Bözöd lakóinak ősei és építettek az új település helyén a XVI. században új templomot. (Orbán: Székelyföld. I. 150.) A régi templom emlékét a Templomhegyesi név ma is őrzi.
A XVI. századi késő gótikus templomot kőkerítés vette körül, de ennek csak a déli oldalon maradtak meg egyes részei. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 89.)
A nyugati homlokzati torony új, felirata szerint 1821-ben készült.
A középkorban tiszta katolikus falu, a reformáció idején átéli a nagy változásokat és az unitárius vallásnál állapodik meg tartósabban. Az unitáriusoké lesz a középkori templom is, mivel 1640-ig az unitárius többség ad ehhez jogot. Ennek ellenére a fejedelmi biztosok a templomot átadják a reformátusoknak, azon a címen, hogy Bözödújfalu reformátusaival egy megyét alkotva, ők lettek többen.
Az unitáriusok később újra visszafoglalják, de végül is 1668-ban Apafi a reformátusok javára dönt. (Juhász: Ref. egyházmegyék. I. 42.) A vita azonban ezzel nem fejeződik be. Az unitáriusok még 1697-ben is próbálkoznak, hogy visszaszerezzék a templomot, amelyről például Izsák Péter 71 éves tanú a következőket vallja: „Az bözödi Calvinisták templumát tudom, hogy a Comissariusok által foglalták el az Unitáriusoktol, pap és mester házát, az mostani harangjokat..., az Calvinisták.” „András pap addig jára, futa Comissióval, hogy ő is egy néhányat állított el az unitárius vallásról.” Míg a 70 éves Nagyloki János özvegye így vall: „Tudom, hogy az Bözödi Kőtemplum, melyet most az Calvinisták birnak, az unitáriusoké vala.” (Dávid L.: i. m. 90.)
A templom nélkül maradt unitáriusok fatemplomot építenek maguknak, de az hamarosan leég. 1732 körül ugyancsak fatemplomot építenek a helyébe. (Balogh J.: Magyar fatoronyok 183.) A régi templomnak is fatornya volt az 1790–1800-as évekből. (uo.)
Az unitáriusok 1810-ben kőtemplomot építenek maguknak. (B. Nagy M.: Stílusok. 49.)
A XVIII. században unitárius és református anyaegyház, Bözödújfaluval (Benkő J.: Transsilvania. II. 227, 188.), és e század elején is csak unitárius és református egyháza és temploma van. (Helységnévtár. 1913.)
Unitárius templom
