A fenyegető török veszély egyre időszerűbbé tette az ország védelmi rendszerének átgondolását. Az új koncepció Zsigmond király nevéhez fűződik. A török belpolitika-formáló tényezővé vált, s a magyar határvidéken feltűnő ellenség sorra foglalta el a Magyarországgal határos területeket. A török hadvezetés méltó ellenfélre talált Hunyadi János személyében, akinek elsődleges célja az Oszmán Birodalom Európából történő kiszorítása volt. Hadjáratai azonban csak késleltetni tudták a török előretörését.
A magyar királyok közül először Zsigmond (1387-1437) szembesült az Európát fenyegető török veszéllyel, hiszen a 14. század végére már alig volt olyan ország a Balkán-félszigeten, ahol nem érezték volna a feltörekvő ázsiai nagyhatalom erejét. Igaz, már I. (Nagy) Lajos uralkodása idején megjelentek a török csapatok az országban, de katonai akciójuk nem volt más, mint erőfelmérés. 1389-ben a Szerbiát feldúló török seregek Rigómezőnél megsemmisítő vereséget mértek a szövetségre lépett délszláv fejedelmekre, s mivel a csata után Szerbia az Oszmán Birodalom vazallusává vált, s a balkáni hadseregek felmorzsolódtak, a térségben csak a magyar király volt abban a helyzetben, hogy érdemben ellenálljon a török támadásoknak.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.