Kohászat, öntészet

Full text search

Kohászat, öntészet
Mint láttuk, a magyar kohászatban az 1693-ban megépített első kohótól kezdődően állt be jelentős változás. Fazola Henrik 1771 szeptemberében Ómassán nagyolvasztót, Hámor községben pedig hámorokat építtetett. Ezekben a hámorokban, kovácsoló üzemekben farkkalapácsok segítségével történt a vas tömörítése, s a még féltermék nyújtása (Magyarországon egyszerű hámorokat már a 14. században is használtak). Első ómassai nagyolvasztójában 1772 decemberében volt az első csapolás, az újmassai nagyolvasztót viszont fia, Frigyes építette 1804 és 1812 között. Ekkor létesült a máig meglévő Hámori-tó is.
Ezt követően számos nemzetközileg elismert újítást vezettek be nálunk is. Az első lemezhengerművet pl. Rónicon helyezték üzembe 1814-ben, míg az országban cementacélt először Fazola Frigyes irányításával gyártottak Diósgyőrben a 19. század első évtizedében. Dernőn 1838-ban kavarókemencét helyeztek üzembe, s a nyersvas finomítása céljából nem kevesebb mint tíz kavarókemencét állítottak fel az 1843-ban alapított ózdi vasműben. Resicán és Ózdon az 1840-es évek közepén gőzkalapácsot helyeztek üzembe, majd megjelentek az első, Bessemer-féle acélművek, előbb Resicán az 1860-as évek közepén, majd néhány évre rá Diósgyőrben is. Siemens-Martin acélmű állíttatott fel Resicán 1876-ban, Diósgyőrben pedig három évre rá, míg Ózdon csak az 1890-es évek közepén tértek át erre az új technológiára. Ebben az időszakban épült a Weiss Manfréd-művekben a rézkohó és a fémöntöde. Egy másik, ún. Thomas-féle acélművet helyeztek üzembe Salgótarjánban 1889-ben. Ózdon 1906-tól kezdődően nagyolvasztókat telepítettek, míg Diósgyőrben 1911-ben már elektroacélművet is létesítettek. Végül még egy adat: hazánkban az első timföldgyárat Mosonmagyaróvárott létesítették 1934-ben.
Vasöntésre alkalmas kemencék Gömör megyében már a 16. század második felében épültek, de e technológia csak száz évre rá vált általánossá. Az öntészet szakemberei a Rákóczi-szabadságharc idején ágyúgolyókat öntöttek Libetbányán és Rónicon. Azok az öntöttvas hidak, amelyekről a hídépítési fejezetben szólunk, szintén itt készültek. Az 1770-es években sárgaréz- és bronzöntők dolgoztak Besztercebányán, Losoncon, Pápán és másutt.
Az úgynevezett kéregöntésű hengergyártás technológiájának későbbi mestere Ganz Ábrahám lett, aki több más mellett kéregöntésű vasúti kerekeivel is beírta nevét a technika történetébe. Ganz kisebb öntödéjét 1858-ban követte a nagyöntöde, s itt hosszú évtizedeken át készültek az exportra szánt vasúti kerekek. Ganz 1867-ben elhunyt, utóda egykori tehetséges munkatársa, Mechwart András lett. Az acélöntészet a múlt század utolsó évtizedében vált ismertté, Magyarországon a diósgyőriek alkalmazták először, s az általuk előállított különleges darabokat a millenniumi kiállítás közönsége is megcsodálhatta.

Felvidéki bánya
G. I.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi