Néhány honi rádiós kultúrtörténeti tény
Néhány honi rádiós kultúrtörténeti tény
1925 decemberében a rádiónak már főállású zongorakísérője volt, mégpedig Polgár Tibor. 1926 májusában operettet közvetítettek, a János vitézt, s később operát is, Mozart művét, A színigazgatót. Ebben az évben helyszíni közvetítésre is sor került: vitézavatást sugárzott a Magyar Rádió. Az első magyar rádiójátékot Somogyvári Gyula írta, ezzel a címmel: Hazatérés. Később vidékre is elmerészkedett a Rádió: a szegedi országos dalosversenyről adtak hangos beszámolót. Az első valóban nagy sikerű helyszíni közvetítésre 1927. november 6-án került sor, amikor is Apponyi Albert felavatta a Kossuth-szobrot. 1928. április 1-jétől – nem tréfa – rendszeressé vált a déli harangszó. Ezután a műsort már egy 20 kilowattos adó sugározza, a régin elindul a második műsor, s ezrek örömére megindul a Rádióélet című újság is.
1934 novemberétől a Rádió irodalmi osztályát Németh László vezeti néhány hónapon át, utóda Cs. Szabó László lett. 1939 őszére az előfizetők száma már meghaladja a 450 ezret, s ekkor már naponta sugároznak műsort rövidhullámon
Azután következnek a háborús évek, a hadi és légoltalmi korlátozások, s a megbízható vezetők még megbízhatóbbakra történő kicserélése. 1942-ben már egy volt vezérkari ezredes az elnök, s természetesen a Magyarországot megszálló nácik első tette a Lakihegyi adó elfoglalása. 1944 áprilisától a magyar lakosságnak megtiltatik az ellenségesnek minősített országok adásainak hallgatása. Az adóépületek és adóállomások egy részét a németek felrobbantják. 1944 októberében a németek magát a Rádiót is elfoglalják, s azt az oroszok a következő év januárjában foglalják vissza. Az új korszak első rádiós vezetője 1945. január 20-tól Ortutay Gyula. 1945 novemberében kezdik meg a Lakihegyi adó újjáépítését, s az a következő év decemberére készül el.
Babits a Rádióban
