Ne feledjük azt sem, hogy a hegyi folyók – s általában a folyók – a maguk kialakította szabályozatlan mederben folytak, hömpölyögtek, hatalmas ártereket hozva létre, s a növénytakaró múltjával foglalkozók megállapították, hogy a magyar honfoglalás időszakában a Kárpát-medence mintegy kétharmadát a folyók árterei foglalták el. A 18. század végén megkezdődött vízszabályozással sikerült elérni azt, hogy ennek az irdatlan területnek is több mint kétharmadát szántófölddé alakították. Ilyen eredménnyel még a németalföldiek sem büszkélkedhettek, pedig majd minden valamirevaló földrajztankönyvben arról olvashatunk, hogy az ország területéhez képest a legnagyobb vízborította területeket ők tudták művelhetővé tenni. Mint látható, ez a tudás a magyarországi szakembereknek is birtokában volt.
Természetesen az árterek sem voltak teljesen haszontalanok, s okos gazdálkodók azok egy részén ún. ártéri gazdálkodást folytattak, melynek során a holtágakat megpróbálták elvezetni az élővizekhez, vagyis kis csatornákat építeni, s ezzel csökkenteni az áradások mértékét. Logikus az is, hogy a folyók ártereiben komoly halászat folyt, s hogy ezt mily magas szinten tudták művelni elődeink, azt a jelen kötet halászatról szóló kicsiny fejezetében is igyekszünk bemutatni. Ezek a csatornák természetesen szabályozott vízlevezetők voltak, tehát azokra zsilipeket is építettek, amelyeken pl. a nagyobb halak fennakadtak, s így egyfajta szervezett és tervezett halászatról beszélhetünk.
15. századi szántóvető
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.