Malmok

Full text search

Malmok
A középkor századaiban a Magyarországon termelt gabona a lakossági igényeket fedezte, s azokat többnyire vízimalom segítségével dolgozták fel. Az 1086-os angol statisztika szerint 40 parasztcsaládra jutott egy őrlőmalom, nálunk hasonló jellegű volt az arány, ami tehát megfelelt az európai normának. A kelesztett kenyér úgy a 15. században kezdett divatossá válni Magyarhonban, s ekkor Európa többi országára még a lepény- és kásasütés volt jellemző.
Az első ismert malomtervrajz 1587-ből maradt fenn, s 1616-ban Verancsics Faustus csanádi püspök a Velencében megjelent könyvében elmagyarázta a malmok működési elvét.
Néhány, e témakörhöz kapcsolódó technikatörténeti adat: egy 1638-as urbáriumban említik először hazánkban a sótörő malmot, a kőtörő malomról 1643-tól kezdődően esik szó, 1669-ből feljegyzés maradt fenn répatörő malomról, s négy évvel későbbi az az irat, amelyik utal az almatörő malomra.
Verancsics szinte figyelmezteti könyve olvasóit, hogy aratáskor figyeljenek egy technikai újításra, nevezetesen a kaszára. Ezt írja: "Ha a gabonát azzal a kaszával vágják le, amellyel a szénát kaszálják, egyetlen ember több munka elvégzésére képes, mint az a tíz másik, akik a szokásos módon, sarlóval végzik ugyanezt. Ha valaki azt mondaná erre, hogy a kaszának a mozgatásakor sok mag szóródik majd a földre, annak én azt felelem, hogy nem olyan sok." Magyarországon a 16. században kezdett elterjedni a kasza, s a következő században is fontos importcikk volt. A 17. században körülbelül 200 ezer kasza érkezett be az országba.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi