A historizmus építészete

Full text search

A historizmus építészete
A kiegyezés után meginduló dinamikus gazdasági fejlődés a városok gyors növekedését eredményezte. Általánossá vált a bérház, mint lakóháztípus, és az új szükségleteknek megfelelően új épülettípusok jöttek létre: pályaudvarok, vásárcsarnokok, közigazgatási épületek, a parlament, iskolák, egyetemek, bankok és pénzintézetek, posták, kiállítási épületek, elsősorban a Pest, Buda és Óbuda egyesítéséből (1873) létrejött fővárosban. Az építkezések koordinálására létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát (1870), ahol kidolgozták az új városfejlesztési koncepciót is. Ennek keretében épültek ki a város új, reprezentatív főútvonalai: a Sugárút (1877, ma Andrássy út), és a Nagykörút. Az előző korszakban kialakult tervpályázati rendszer kezdett általánossá válni. A Magyar Tudományos Akadémia épületére kiírt pályázaton szenvedett vereséget – hatalmas viták közepette – a gótizáló ízlés, és nyerte el a pályázatot August Stüler (1800-65) neoreneszánsz terve, s ennek alapján épült fel az Akadémia (1862-65).
A korszak számtalan építésze közül kiemelkedik Ybl Miklós. Rendkívüli termékenységgel és magas szakmai színvonalon alkotott a 60-as évek közepétől az olasz cinquecento ihlette neoreneszánsz stílusban. Hét hónap alatt építette fel a régi képviselőház (1865-66) Bródy Sándor utca 8. alatti épületét (ma olasz kultúrintézet). Európai mércével mérve is rangos művei a Fővámház (1870-74, ma Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem), a Várkertbazár és -kioszk (1875-82) és az Operaház (1874-84). A királyi vár krisztinavárosi szárnyának tervét 1883-ban készítette el, a kivitelre csak halála után (1890-95) Hauszmann Alajos irányításával került sor. A dunaparti homlokzat neobarokk jellegű meghosszabbítása már az ő tervei szerint készült. Ybllel azonos felfogásban dolgozott Szkalniczky Antal (1836-78) a Petőfi Sándor utcai főposta (1873), az Egyetemi Könyvtár (1873-76), Weber Antal (1823-89) a Múzeum körúti egyetem épületén (1882), Lang Adolf (1848-1913) az Andrássy úti régi Műcsarnokon (1875-77). A fiatalabb generáció, mint a már említett Hauszmann (1847-1926) a Kúria palotájánál (1893-96), a közeledő millennium délibábos világában, a mind nagyobb monumentalitás és reprezentativitás kedvéért, egyre harsányabb épületeket alkotott. Steindl lmre (1839-1902), aki az új Városháza Váci utcai épületénél (1870-75) már bebizonyította téralkotó képességét és jó funkcionális megoldásait, tervpályázat nyerteseként építhette fel a szimbólumértékűnek szánt Országházat (1885-1902).
Külön kell megemlítenünk a mérnöképítészet leginkább újat hozó tendenciáját. A mérnöki tervezésben – ipari épületek, kiállítási csarnokok, hidak, pályaudvarok stb. -, ahol a gazdaságossági szempontok fontosabbak, jelentek meg először az új szerkezetek, s az azoknak megfelelő új formák és terek. Természetesen a részletformákat, mint például az öntöttvas oszlopokat, a hasonlóság alapján még történeti köntösbe öltöztették. Az irányzat egyik legkitűnőbb hazai példája a francia Gustave Eiffel (1832-1923) tervezte Nyugati pályaudvar (1874-77).
A historizmus építészete a millenniummal nem zárult le, de a szecesszió megjelenésével és a nemzeti művészet formakövetelményének újbóli felállításával más minőségek születtek a századfordulón.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi