A romantika építészete

Full text search

A romantika építészete
Hazánkban a romantika már a század elején megjelenik, de inkább csak mellékáramlatként, a klasszicizmus mellett. Elsősorban az angolkertekben lévő kisebb építményeket tervezték romantikus stílusban, a festői hatás kedvéért. Charles Moreau 1801-ben az Esterházyak tatai parkjában készített műromot, felhasználva a vértesszentkereszti apátság középkori romjait. Érdekes korai alkotás még a gótizáló pétervásárai plébániatemplom (1812-17). A formák, a bélletes kapuzat, a csúcsíves nyílások, a meredek oromfal, a fiálék a gótikából erednek, kapcsolatuk azonban szervetlen: inkább dekoratív, mintsem szerkezeti elemek.
A romantika a 40-es évek közepétől a 60-as évek közepéig meghatározó. A korszak kedvezőtlen történelmi körülményei miatt lényegesen kevesebb építészeti alkotás születik ekkor a klasszicizmushoz képest. A jelentős középítkezések hiánya miatt elsősorban kastélyok, kegyúri templomok, kápolnák és városi polgárházak épültek ebben a korszakban. A hazai mesterekre a romantika angol és német változata hatott a mind nagyobb számban terjedő építészeti kiadványok és mintalapok révén. Megnövekedett az építtetők esztétikai befolyása. Párhuzamosan az európai tendenciákkal, de az abszolutizmus elnyomó légkörében nagyobb hangsúlyt kapott a nemzeti múlt felé fordulás. Történelmi múltunk emlékeinek nagy mértékű pusztulása miatt, és régészeti feltárások hiányában a nemzeti építészeti formakincs ismeretlen volt. Tradíció hiányában és keleti származásunk tudatában bizánci, mór, szaracén motívumok kerültek, leginkább angol közvetítéssel, a romantika építészetébe, keveredve gótizáló formákkal. A keleti tér- és tömegalakítás viszont nem fedezhető fel benne.
Legkorábbi romantikus épületeink városi bérházak Pesten: a Gerster Károly (1819-67) és ifj. Zitterbarth Mátyás tervezte Borsody-ház (1843-44), Arany János utca 16., Brein Ferenc Pekáry-háza (1847-48), Király utca 47. Mindkettőre jellemző a szintenként eltérő gótizáló nyílások alkalmazása, a klasszicizmushoz képest gazdag és változatos szobrászi dísz a homlokzatokon. A keleties ornamentika mellett a nemzeti múltat a Borsody-ház lépcsőházában lévő 5 vezérszoborral, a Pekáry-ház homlokzatán a baldachin alatt álló "ősmagyar" vitézekkel igyekeztek megjeleníteni. A bérházak különleges darabja a Pichler-ház (1853-57) az Alpári Gyula utca 9-ben, Wieser Ferenc (1812-69) műve. Homlokzata angol közvetítéssel a velencei késő gótika dekoratív, áttört palotahomlokzatait követi.
Az egyházi építkezések közül ki kell emelnünk Ybl Miklós (1814-91) korai fő művét, a Károlyi család megbízásából épített fóti plébánia-templomot és sírkápolnát (1845-65). A homlokzat kéttornyos, bélletes kapuval, a tornyokat sisak helyett áttört attika koronázza. A térfelépítés a románkori bazilikális elveket követi, az emelt szentély alatt a családi kriptával. A külső és a belső levélornamentikával gazdagon díszített. A romantikától kezdve a zsinagógák jellegzetes vonása a keleties formálás. A Dohány utcai zsinagóga a bécsi Ludwig Förster (1797-1863) tervei szerint épült (1854-59). A keleties jelleget a sarokrizalitok tornyainak hagymakupolája, a fehér-, vöröstégla és kerámiaburkolat variációiból kialakított homlokzat akkor még szokatlan színessége kölcsönzi. A belső kialakítását Feszl Frigyes (1821-84) végezte, aki ezután látott hozzá a korszak egyetlen igazán jelentős középítkezéséhez, a pesti Vigadó újjáépítéséhez (1859-64).
Az épület középpontjába helyezte át a főlépcsőházat, a dísztermet kibővítette az egykori rizalittal, kétoldalt pylont épített a melléklépcsőknek, így új, szélesebb főhomlokzat kialakítására nyílt lehetőség, melyet középen öt, a rizalitokon egy-egy, a velencei gótika hatását mutató hatalmas ablak tagol. A szabad felületek csipkeszerűen gazdagon díszítettek. Feszlt úgy tartjuk számon, mint aki a magyar nemzeti építőstílust kívánta megvalósítani. Hogy mit értett ezalatt, nem tudjuk, mert Feszltől erre vonatkozó feljegyzés nem maradt fenn, és művei sem adnak világos választ rá. Kortársai sem fogadták úgy a Vigadót, mint a "magyar nemzeti stíl" megvalósulását. Az utókor leginkább keleties formakincsében, vitézkötéses ornamentikájában, magyaros bajuszú fejekkel díszített oszlopfőiben látja a nemzeti jelleget. Az épületen a társművészetek is jelentős szerepet kaptak, a homlokzat szobordíszeit Alexy Károly, a belső egykor gazdag, a magyar történelmi múltból és magyar mitológiából merített freskóit Lotz Károly, Than Mór és Wágner Sándor készítette. Egy részük a II. világháború alatt elpusztult.
A századközép magyar arisztokráciájának nemcsak politikai mintáit, hanem esztétikai ízlését is az angol orientáció határozta meg. Kastélyaik az angol gótizálás formavilágát követték, mint a Keglevicseké Nagyugrócon (1845-50), a Bezerédieké Zennyén (1867 k.), a Brunswick családé Martonvásáron (1855-75). A változatos alaprajz, tömegtagolás, a lépcsőzetesen emelkedő attikalezárás és az erős vertikalitás mind a várkastély jelleget erősítik.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi