A kréta időszak – az alpi hegységképződéssel összefüggésben – egyszersmind forradalmi változásokat hozott a terület felszínfejlődésében. Hiszen már a bauxit is szárazföldi környezetre utal; az akkor még az európai partszegélyhez tartozó terület, összeütközvén Afrikával, a nagy nyomóerők hatására elkezdett kiemelkedni. Ekkortól számíthatjuk a Tisia-lemeztöredéken "utazását" megkezdő Mecsek és Villány hegységgé válását; az üledékes kőzettömegek cserépszerűen egymásra tolódtak, pikkelyeződtek, a Mecsekben ráadásul még terebélyes redőkbe is gyűrődtek. A szárazulattá válás ugyanakkor – a mainál még mindig délebbre, melegebb éghajlaton – a lepusztulásfolyamatok felgyorsulásával is járt: az óharmadidőszakban először még szárazföldre, majd a miocéntól inkább már mocsarakba, tavakba, sőt az ismét előrenyomuló tengerbe idősebb kőzetek törmelékei hordódtak.
Ami a hegységek és a dombságok mélyszerkezetének egységessé válását, mai elrendeződésének kialakulását illeti, már nem a kréta, hanem az ezt követő eocén és az oligocén jelentette a fordulópontot. A Mecsek és a Villány gyűrődő, töredező mészkőrögei a Tisia-lemeztöredéken kelet felé mozogtak. Köztük és a most már "szomszédos" Pelso-lemeztöredék között az a sokat emlegetett közép-magyarországi sáv volt a határ, amely lényegében a két egykori partszegély elnyíródó aljzatát jelentette. E széles sáv egyben a tulajdonképpeni Dunántúli-dombvidék legnagyobb részének is az aljzata; amikor mintegy 20-25 millió évvel ezelőtt megkezdődtek a fentebb említett miocén tengerelöntések, hozzávetőleg már mai helyzetükben találták az ó- és középidei "alaphegység" eddigiekben leírt részeit.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.