A Pannon-beltó, a jégkor és a jelenkor ősföldrajza
A nyomait egész Európa domborzatán otthagyó jégkor idején kisebb gleccserek a Kárpátok legmagasabb részein is megjelentek. Ugyanakkor a Kárpát-medencét már korábban elborító legutolsó tenger – a fokról fokra összezsugorodó és kiédesülő Pannon-beltó – másfél-kétmillió évvel ezelőtt a maitól eltérő, ősi vízhálózatnak adta át a helyét.
A Kárpát-medencében a miocén végi szarmata tenger mészköveire, agyagmárgáira – általában folyamatosan – a Pannon-beltenger üledékei települtek. Az elzárt víztömeget a csapadék és a beleömlő vizek – még a miocén végén – előbb félsós ún. brakkvízzé, majd tóvá édesítették (Pannon-beltó), ez pedig – már a pliocénban – mocsarakká szakadozott, majd lápokká alakult s végül teljesen kiszáradt. (A kiédesülő vízhez csak némely élőlény tudott alkalmazkodni: leghíresebb közülük a Congeria kagyló, amelyet -- búbjának lekoptatott maradványáról a nép – kecskekörömként ismer.)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.