A Kárpátok hegyvidéke még a földtörténeti közelmúltban is heves tűzhányótevékenységnek volt tanúja; tágabb környékünk víz borította részmedencéi egykor valódi "lángban álló szigettengert" alkothattak. A legfiatalabb vulkáni működés Magyarországon egy-kétmillió, a Keleti-Kárpátokban mindössze néhány százezer éve fejeződött be, s az egykori vulkáni formakincs maradványai – kráterek, kalderák – több helyütt még szépen felismerhetők.
A Kakukkhegy fejlődéstörténete négy képben
Ha Európára és a tűzhányótevékenységre gondolunk, elsősorban Olaszország ma is működő vulkánjai, a Vezúv, az Etna, a Lipari-szigetek jutnak eszünkbe. 15-20 millió évvel ezelőtt azonban a mai Magyarország földjét is hasonló vulkáni működés borította fénybe, s a Kárpátokban délkelet felé tovább folytatódó tűzhányótevékenység csupán néhány százezer éve, már az ősember szeme láttára halt el. Hogy azokat a folyamatokat megértsük, amelyek közelmúltunk vulkánosságát előidézték, folytassuk földtörténetünk krónikáját az óharmadidőszak drámai eseményeivel, a kőzetlemez-töredékek mozgásaival!
A közép-magyarországi sávval elválasztott, afrikai eredetű Pelso- és európai eredetű Tisia-lemeztöredék az eocén és az oligocén – az óharmadidőszak – folyamán került egymás mellé, és valamivel később mai helyzetébe. E lemeztöredékek ugyanakkor – bár szárazföldi kéregdarabok voltak – nemcsak ekkor, de a harmadidőszak végéig többször is tengerelöntés alá kerülhettek. Az eocén és oligocén üledékes rétegsorok igen változatosak. Gyakoriak bennük az üledékhézagok, ami egyértelműen utal a területek viszonylag gyors mozgására, a hol szárazföldi, hol sekélytengeri, ritkábban mélytengeri környezetre. Az eocénból az ősmaradványokban igen gazdag üledékes kőzetek közül mindenekelőtt a nummuliteszes mészkő említendő, amely az egysejtű foraminiferák (likacsoshéjúak) talán legalakgazdagabb fajával van teli. (A nummulitesz olykor 15 centiméteres, többnyire korong alakú kövületét a népnyelv Szent László pénzének nevezi.) A szintén eocén barnaszén és budai márga után már az oligocénból származik a sekélytengeri, ősmaradványokban szegény hárshegyi homokkő és a mélyebb tengerre valló, foraminiferák tömegét rejtő, már a rómaiak óta téglagyártáshoz bányászott kiscelli agyag.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.