Az 1848-as forradalmat megelőző, majd követő idők egyik legjelentősebb gondolkodója és politikusa Eötvös József (1813-1871). Bölcseleti fő műve az 50-es évek szülötte, A 19. század uralkodó eszméi, a hazai liberális társadalomfilozófia összefoglalása. Eötvös a francia forradalom egyenlőség-testvériség-szabadság elvének gyakorlati alkalmazását megoldhatatlannak tekinti; az ideáltól való elmaradás oka, hogy az egyenlőség és a szabadság csak egymás feláldozása árán valósulhat meg maradéktalanul. Eötvös döntése a szabadságot részesíti előnyben. Ám a polgárok szabadsága nem veszélyes-e az államra nézve? Polgárosult keresztény értelem kell ahhoz, hogy jó arány jöhessen létre az egyéni szabadság és az állam biztonsága között, ez pedig a liberális állam és társadalom, a polgári rend keretei között képzelhető el. Erős államra van szükség, de nem központosított államra; a központi hatalom és az önkormányzat egyensúlya szavatolhatja, hogy az állam ne kerekedhessék polgárai fölé és ne veszélyeztesse azok szabadságát. Az egyenlőség ebben a modellben formális eszköz csupán: a szabadság egyenlősége, amely azonban nem válhat az egyenlőség szabadságává. A liberális polgári társadalomra és államra leselkedő veszedelmeket is lát Eötvös: a többség kényúri hatalmát, a főváros ország feletti uralmát – olyan veszélyeket, amelyek az erőt állítják az állam alapja, a jog helyébe.
Eötvös József báró, a liberális állambölcselő és kultúrpolitikus idős korában
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.