Erdélyi János (1814-1868) Eötvös mellett a 19. század legnagyobb hatású magyar gondolkodója, irodalomtörténészként, szépíróként, kritikusként, esztétaként és filozófusként is jelentős. Első filozófiai fellépése az egyezményes filozófia ellen irányul. A nemzeti filozófia megalkotásának kísérlete szerinte meddő provincializmus; érzelmek és képzelődések helyett az értelmes önismeret diadalára van szükség, ennek eszköze pedig a hegeli dialektikus szemlélet elsajátítása lehet. Egy Baconról írt fontos tanulmány után látott hozzá a magyar filozófia történetének feldolgozásához, igazolni akarva, hogy ez a bölcselet lépést tudott tartani a múltban Európával, képes lesz tehát rá a jövőben is.
Jelentőset alkotott az esztétika területén is; kidolgozta a népiesség kategóriáját, amely számára a magyar irodalom életképességének záloga. Ugyanakkor sokszínű, minden kultúrától tanulni képes magyar irodalom programját vázolja, nem az utánzás mechanikus módján, hanem az "átsajátítás", a meglevőbe való szerves beépítés eszközével. E gondolat forrásait keresve nem feledkezhetünk el Erdélyi jelentős népköltészeti gyűjtő- és rendszerező munkájáról sem, amely e szervesülés és befogadás eleven példája.
A 19. század második felének sokoldalú tudósa, Erdélyi János
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.