Keresztény társadalombölcselet

Full text search

Keresztény társadalombölcselet
A századelőn – a neotomizmus elvont, spekulatív bölcseleti vonulata mellett – mindinkább időszerűnek mutatkozott a keresztény gondolati pozíciók megfogalmazása a társadalomfilozófia területén is. A katolikus egyház a megelőző években számos társadalmi, ideológiai, sőt politikai vitának állt – akarva-akaratlanul – a középpontjában; a liberalizmus oldaláról éppúgy kapta a kritikákat, mint a szociáldemokraták felől. Döntő azonban ebben a vonatkozásban is XIII. Leó egy útmutatása volt; a társadalmi kérdésekkel foglalkozó, a munkásság helyzetét az egyház érdeklődésének előterébe helyező Rerum novarum kezdetű körlevél a magyar katolikus bölcselőket is arra serkentette, hogy elméleti igénnyel foglalkozzanak az állam, a társadalom és az ember problémájával. A hazai katolikus szellemi életben e téma első, nagy hatású képviselője Prohászka Ottokár, publicista, hitszónok, később püspök, a közéleti érdeklődésű kereszténység talán legjelentősebb képviselője volt. Prohászka szerteágazó kérdések sorára keresett választ terjedelmes életművében; így kora biologizmusának és pszichológiájának a keresztény szemlélet számára értékes elemeit éppúgy elemezte, mint ahogy számos írásában a kereszténység és a modernség, a katolikus hit és a korszerű világnézet ez idő tájt még igencsak "kényes" kérdéseivel is szembenézett. Álláspontja az önmagát túlélt feudális tradíció elutasítása – egy olyan korszerű kereszténység megteremtésével, amely a kapitalizmus kritikus szemléletét és a szocializmus társadalmi radikalizmusát és ideológiai materializmusát is képes elutasítani. A modern egyház Prohászka szerint demokratikus népegyház, amely tevékeny részt vállalhat a társadalmi igazságtalanságok orvoslásában és konfliktusai elsimításában. Az eszköz, amely e programot megvalósíthatóvá teszi, a keresztényszocializmus mint az egyház társadalmi küldetésének kerete, formája. Pályája második szakaszára Prohászka felfogása sokat változott: Bergsonra támaszkodó intuicionizmusa, a neotomizmus racionalizmusát elvető "perszonalizmusa" lényegében elnémult, társadalmi radikalizmusa pedig a két világháború közötti keresztény-nemzeti eszmények elfogadása és támogatása irányába módosult. A társadalombölcselet másik jeles katolikus képviselője korszakunkban Giesswein Sándor volt. Társadalmi ideálja a keresztényszocializmus: a társadalom tagjai és csoportjai közötti olyan kiegyensúlyozott szociális rend, amelyben a méltányosság és az igazságosság elvei uralkodnak. Prohászka és Giesswein sok vonatkozásban ideológiai-politikai indíttatású munkálkodása mellett a neotomizmus társadalombölcseletének szigorúan elméleti és rendszeres kidolgozása Kecskés Pál nevéhez fűződik. Ő a tomista-neotomista tradíciónak megfelelően a természetjogból mint az embereket és társadalmukat Istentől kapott természete szerint meghatározó jogból indítja elemzését. Az embert mint egyént és a közösséget megillető jogok forrása az igazságosság, azaz mindenkinek az ő természete szerint megilletőhöz való joga, valamint a közjó, vagyis az a követelmény, hogy az egyéneket megillető jogok ne vetélkedők, hanem a közösség közös hasznára lévők legyenek. A jogszerűség, a méltányosság, az önkorlátozás és az önállóság teszik ezt lehetővé, valamint a keresztény társadalom egészét áthatni képes szeretet. Ezeken az elveken épül fel a társadalom mint igazságos és keresztény társadalom egésze a családtól az emberi társulásokon, a társadalmon, az államon át a népek közösségéig. Az igazságosság megvalósulásának kitüntetett formái vannak: jog a tulajdonhoz, a munkához (és az azért járó méltányos bérhez), az alkalmas elosztáshoz. A keresztény elveken alapuló társadalom a humanizmus elvei alapján valósítható meg; ezt a felfogást a katolikus szellemi életben a leghatározottabban a 30-as évektől a Vigília folyóirat köre, mindenekelőtt Mihelics Vid képviselte.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi