A kódexek időrendje, jellemzői
A kódexek időrendje, jellemzői
Kódexeink kisebb része 15. századi, nagyobb részük a 16. század első harmadában keletkezett. Az, hogy minél régebbi egy kódex, annál archaikusabb a nyelvállapota, általában véve igaz, bár a többszörös másolatok miatt előfordul, hogy mégsem így van (a valóban kései, 1539-re datált Kulcsár-kódex például nyelvállapotát tekintve ennél jóval korábbinak tűnik). Első kódexünknek, a Szent Ferenc életét elbeszélő Jókai-kódexnek elveszett példánya 1372 utáni lehetett, másolata a 15. század közepéről való. Ugyancsak 15. századi az első magyar bibliafordítás, a világi papoktól származó ún. Huszita Biblia, amelyet három kódexünk őrzött meg: a Bécsi Kódex az Ószövetség egyes részeit, a Müncheni az evangéliumokat, az Apor pedig a zsoltárokat. Becses kézirat, mert eredeti fogalmazvány az 1474-ben keletkezett Birk-kódex. Írója Váci Pál domonkos szerzetes, aki a szigeti apácák számára fordította le a szerzetesi szabályzatot. A szövegek kitörlései és betoldásai igen beszédesek (például az éppen alakulóban lévő aki vonatkozó névmás változataira nézve is). Feltűnően szép nyelvű, kiállítású és tagolású könyv az 1495 tájáról ránk maradt Guary-kódex. Legdíszesebb kódexunk, a Festetich-kódex Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára készült imádságos könyv az 1493 körüli időből. – A 16. század számos kódexe közül szinte mindegyik valamilyen szempontból különlegesnek mondható. Tartalmát, de nyelvét, mondatszerkezeteit tekintve is kiemelkedő a Nyulak szigetén (a mai Margitszigeten) Ráskay Lea domonkos apáca által 1510-ben másolt Margit-legenda. Ez a kódex Margitnak, IV. Béla király leányának életét, a vele együtt a szigeten lakó apácák róla szóló tanúvallomásait, valamint a Margit közbenjárására történt csodás eseményeket beszéli el. – Legnagyobb terjedelmű kódexünk a Veszprém megyei lövöldi kolostorban 1527 körül készült karthauzi eredetű Érdy-kódex, amely nemcsak nyelvét, hanem irodalmi kvalitásait tekintve is kiemelkedő mű. Tudatos szerkesztmény, az egyházi év ünnepeire szóló prédikációkkal, a szentek legendáival. A szintén szigeti eredetű Érsekújvári Kódex (1529–1531), amelyet Sövényházi Márta másolt, őrizte meg az utókornak Alexandriai Szent Katalin kiemelkedően szép nyelvezetű verses legendáját. – A Székelyudvarhelyi Kódex elejére Nyújtódi András ferences szerzetes írta be az ószövetségi Judit Könyvét hasonló nevű húga számára, aki a tövisi kolostor lakója volt. – A felsorolást még sokáig lehetne folytatni.
Guary-kódex 1490-es évek
Margit-legenda 1510.
)
