Mivel a nyelvi egységesülés kérdése még jórészt a reformkorban is főként az írott, irodalmi nyelvben merült föl, és ennek megfelelően a normavita is főként az írásszokásokról szólt, magától értetődő, hogy a felfogások ütközése a szorosabb értelemben vett helyesírás területére is kiterjedt. Heves nézetek csaptak össze például az úgynevezett ypszilonista–jottista vitában: Verseghy a láttya, tuggya stb., Révai viszont a látja, tudja írásmód érdekében szállt síkra. A felvilágosodás korának ebbéli ingadozó gyakorlata után a reformkorra Révai álláspontja már teljesen győzött.
A helyesírás igen sok részletkérdése merült fel az úgynevezett prozódiai vitában. Az időmértékes verselés hazai jelesei: Révai Miklós, Rájnis József, Baróti Szabó Dávid, Virág Benedek győzködték egymást terjedelmes és a maguk nemében igen színvonalas művekben, s a magyar helyesírás előmenetele főként az időtartam-kérdésekben nagyon sokat nyert általuk a letisztulás, normatív kiegyenlítődés irányában.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.