A mohácsi csatavesztés nagy jelentőségű korszakhatár a magyar nyelv történetében is. 1526-tól egymást követik azok a történelmi események, folyamatok, amelyek az ország művelődési körülményeit, szellemi központjait és nem utolsósorban népessége nyelvi, etnikai megoszlását gyökeresen megváltoztatták.
A három részre: török hódoltságra, királyi Magyarországra és Erdélyi Fejedelemségre szétszakadt ország a török dúlások, majd a tizenötéves háború pusztításai következtében hatalmas vérveszteséget szenvedett, főleg az ország középső részén. A Rákóczi-szabadságharc után is megyényi területek néptelenedtek el szinte teljesen, s így a 18. század második évtizedében e népesség Mátyás koránál kevesebbre, 3,5–4 millióra apadt. A több hullámban lezajlott telepítések, áttelepülések következtében a 18. század végi Magyar Királyságban 40%-ra csökkent a magyar etnikum lélekszáma.
Buda elfoglalásával elveszett annak lehetősége is, hogy a magyar királyi udvar és kancellária kulturális szerepében megerősödjön és hasson. Jórészt elpusztultak vagy csak tengődtek az iskoláikkal, másoló tevékenységükkel korábban művelődési gócokká formálódott kolostorok is.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.