1. Az állítmányi mellékmondat a főmondat névszói (főnévi vagy melléknévi) állítmányát helyettesíti, illetőleg fejti ki: Az vagyok, aki voltam: Mit állítok? – Az vagyok. Olyan ez a fiú, mintha lány volna: Mit állítok? – Olyan. Annyi lett a szilva, hogy nem győzték szedni: Mit állítok? – Annyi lett. Szózatunkban: Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt: Mit állítok? – Ez (az) a föld.
2. Az alanyi mellékmondatban a főmondat alanya jelenik meg, önálló predikatív maggal. Jelezheti a kapcsolatot rámutató szó és kötőszó: Az a jó, amit megértünk: Mi a jó? – Olykor csupán kötőszót találunk: Nagy baj, hogy nem jönnek: Mi (a) nagy baj? A kötőszó jelezhet feltételes árnyalatot: Jobb, ha elmégy!: Mi jobb? Esetleg nem is utal pontosan: Az a szép, amikor süt a nap: Mi a szép? – Hiányozhat mindkét kapcsolóelem: Megeshet: el sem jönnek: Mi eshet meg?
3. A tárgyi mellékmondat a főmondatnak (általában határozott) tárgyát helyettesíti, önálló mondategységként. Kapcsolódhat rámutató szóval és kötőszóval: Azt vette el, amelyik a legjobban tetszett: Melyiket vette el? A rámutató elem gyakran hiányzik: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!: Mit ne halassz?; Látta, hogy nem éri utol: Mit látott? Nem ritkán egyik elem sincs meg a mondatban: Most mutasd meg, mit tudsz!: Mit mutass meg? – Ide sorolódhat az idézet is. Ez lehet egyenes: Megkérdezte: Hol voltál tegnap?: Mit kérdezett (meg)? De gyakran függő: Azt állította: nem vitt el semmit: Mit állított? Ám az idézet nem föltétlenül tárgyi mellémondat: Faggatta: Honnan tudod? Itt a kérdés: Miről faggatta? – A (fok-mérték) határozó értékű tárgyi mellékmondat határozatlan tárgy értékű: Akkorát kiáltott, hogy összerezzentek; a kérdés: Mekkorát kiáltott? (s itt a mellékmondat következményes árnyalatú). Olyat ütött rá, hogy maga is megbánta: Mekkorát ütött? (s a mellékmondat itt is következményes jelentésű).
4. A jelzői mellékmondat valamelyik főnév értékű főmondatbeli mondatelem jelzője, mondategység formájában. Képviselheti a jelzők bármelyik fajtáját. Kérdései a mondategységbeli jelzőéihez hasonlóak, kapcsolóeszközei a többi mellékmondatéihoz: Azt a kávét szereti, amelyet maga főz: Milyen/melyik kévét? – Olyan kése volt, amilyen másnak nem: Milyen kése? – Annyi fát hoz, amennyit akar: Mennyi fát? – A mellékmondatban jelentkezhet más (pl. hasonlító) jelentésárnyalat: Olyan karja volt, mint két zongoraláb: Milyen/mekkora karja? – Hasonlóan a birtokos jelzői mellékmondat: Annak a válasza érdekel, akit kérdeztem!: Kinek a válasza? – Ide kapcsolódik az értelmezői mellékmondat néhány fajtája: Kenyeret hozott, olyat, amilyet otthon ettek: Milyen kenyeret? – Lánya, akit Cucusnak becézett, közben anyányivá érett: Milyen/melyik lánya?
5. A határozói mellékmondatoké a legnépesebb csoport: a főmondatnak valamelyik (túlnyomórészt mondatszinten álló) határozója jelenik meg benne, önálló predikatív maggal.
Fajtáit, példákkal táblázatban mutatjuk be.
Határozói mellékmondatok
a mondatelemeknél adott rendszerezés szerint
A/ Helyfélék
| 1.1. | /Honnan?/ Onnan indult, ahová a többiek érkeztek. |
| 1.2. | /Hol?/ Ahol meghalt, ott is temették el. |
| 1.3. | /Hová?/ Oda tette, ahol helyet talált neki. |
| 2.1. | /Honnan?/ Onnan tudta, hogy gyakran hallgatózott. |
| 2.2. | /Hol?/ A baj ott kezdődött, hogy egyedül maradt. |
| 2.3. | /Hová?/ Odáig züllött, hogy már koldulnia kellett. |
B/ Időfélék
| 1.1. | /Mióta?/ Amióta beteg, sokkal morcosabb. |
| 1.2. | /Mikor?/ Abbahagyta a munkát, mikor harangoztak. |
| 1.3. | /Meddig?/ Addig futott, míg össze nem esett. |
| 2. | Feltételes időh.: Ha végeztél, moss kezet! |
| 3. | Számhatározó: Annyiszor kérte, ahányszor találkoztak. |
C/ Módfélék
| 1. | Valóságos: Úgy számol, ahogy akar. |
| 1.1. | Hasonlító módh.: Elrohant, mint akit kergetnek. |
| 1.2. | Következményes módh.: Úgy ordított, hogy mind oda figyeltek. |
| 2. | Okhatározó: Elkésett, mert nem kapott idejében taxit. |
| 3. | Célhatározó: Máris indult, hogy megkeresse Máriát. |
| 3.1. | Alkalmasságot jelölő célh.: Csak arra jó, hogy csodálják. |
| 4. | Fok-, mértékhatározó: Annyira eltakarta, amennyire tudta. |
| 4.1. | Következményes fok-, mértékh.: Olyan keserű volt, hogy kihányta. |
| 5. | Eszközhatározó: Azzal ütötte, ami épp a kezébe akadt. |
| 5.1. | Képletes eszközh.: Azzal bosszantotta, hogy levágta a gombját. |
D/ Állapotfélék
| 1. | Valóságos: Úgy alszik, hogy be sincs takarva. |
| 1.1. | Hasonlító állapoth.: Ott maradt, mint a szedett fa. |
| 1.2. | Feltételes állapoth.: Ha a zsebed üres, üres a hasad is. |
| 1.3. | Megengedő állapoth.: Elesett, pedig ketten is fogták. |
| 2. | Számállapot-határozó: Annyian voltak, ahányan csak befértek. |
| 2.1. | Hasonlító számállapoth.: Annyian voltak, mint a heringek. |
| 2.2. | Következményes számállapoth.: Annyian jöttek, hogy be sem fértek. |
| 3. | Eredethatározó: Ami jó volt, abból lett a rossz. |
| 4. | Eredményhatározó: Azzá lett, amivé a sorsa tette. |
| 5. | Társhatározó: Azzal járok együtt, akivel akarok. |
| 6. | Részeshatározó: Annak adta, akit a legjobban szeretett. |
| 7. | Tekintethatározó: Ha a súlyukat nézzük, nagyjából egyformák. |
