A monogenezis vagy poligenezis problémája
A monogenezis vagy poligenezis problémája
A nyelv eredetét kutató gondolkodókat ősidők óta foglalkoztatja az a kérdés, hogy a nyelvek egyetlen ősnyelvre vezethetők-e vissza (monogenezis), avagy több ősi nyelvből származnak (poligenezis). A két elméletet táblázattal szemléltetjük.
Hogy melyik elképzelésnek van inkább igaza, ezt a kérdést ma – tudományos biztonsággal – természetesen nem lehet eldönteni. Mindkét elmélet mellett szólnak érvek és ellenérvek. A monogenezis több évszázados uralmát a bibliai teremtésmítosz magyarázza, (sokáig az Ószövetség nyelvét, a hébert tekintették minden nyelv ősének), míg a 18-19. században a történeti szemlélet, a német nyelvtörténeti iskola eredményei, a nyelvcsaládok léte a nyelvek több központból való származásának hipotézisét erősítették meg. A 20. század elején azonban az olasz A. Trombetti – az egyes nyelvcsaládok genetikus kapcsolataira építve – ismét a monogenezis álláspontjára helyezkedett, s monogenetikus kiindulópontból magyarázta a nyelvek fejlődési szakaszait valamivel később az orosz N. J. Marr is. Ugyanakkor a kutatók nagy része a poligenezis híve maradt. Ám a közelmúlt szenzációs antropológiai leletei – a Homo-nemzetségbe tartozó afrikai ősmaradványok vizsgálatából levonható következtetések az ember monogenetikus (afrikai) származása mellett szólnak – ismét felvetik az egyközpontú nyelveredet kérdését is. De ebbe az irányba mutathatnak a modern nyelvészet pl. a nyelvi univerzálék (egyetemes, minden nyelvre jellemző tulajdonságok) vizsgálatából származó bizonyos eredmények is.
Teremtés Könyve. Címlap. 13. század
