NYELVI HUMOR (Fülöp Lajos)
NYELVI HUMOR
(Fülöp Lajos)
(Fülöp Lajos)
A nyelvi humor a felhasznált hangtani, helyesírási, nyelvtani és szókészlettani eszközökben, stilisztikai és verstani formákban, szerkesztési lehetőségekben stb. megnyilvánuló nevetségesség. Bár a nyelvben önmagában is vannak komikus szavak és fordulatok, a nyelvi humor a helyes és helytelen, a szokásos és szokatlan, a szabályos és szabálytalan ellentétén alapul, s mint ilyen, kontrasztjelenségként értelmezhető.
A komikum igen összetett és néhány vonatkozásban még tisztázatlan kérdés. Általában két jelentősebb fajtája ismeretes: a humor és a szatíra. Jelentkezhet a mindennapi életben (arcjáték, társalgás, viselkedés stb.) és a művészetekben (irodalom, képzőművészet, zene stb.). Hordozó anyaga is különféle lehet: papír, festék, bronz, zenei hang stb., nem utolsósorban pedig a nyelv (beszéd és írás).
Komikum, humor és szatíra
Hangtani és helyesírási példák
Szótani jelenségek, szójátékok
Játék a rímekkel
