A kommunikáció alapvető emberi jog. Megsértése szinte mindenütt (az egyéntől, a csoportokon át az intézményekig) rendszeresen megfigyelhető. Olykor regionális konfliktusok robbannak ki belőle: nyelvtörvények, felirat-, tábla-, névháborúk stb. A nyelvpolitika további kritikus témakörei: nyelvi elnyomás (diszkrimináció), kommunikációskonfliktusok (a sértegetéstől az erőszakos cselekedetekig), az államnyelv kérdése, a nyelvnek más nyelvekhez való viszonya (kisebbségi vagy államnyelv, rokonnyelv vagy „idegen” nyelv), a „hivatalos” nyelvek státusa az nemzetközi szervezetekben, a „közvetítő” nyelvek és a világnyelv(ek) ügye stb. Politológiai értelemben nyelvpolitikai jellegű küzdelemnek mondják a hatalommal kapcsolatos vitákat, szópárbajokat, valamint a tömegkommunikációs nyelvi manipulációkat is; ezeket azonban helyesebb a politikai nyelvhasználat körébe sorolni. A nyelvpolitika nyelvészeti érveket, módszereket jelent; vagyis azt, hogy a nyelvész nyelvi kérdésekben ad tanácsot a politikusoknak. A nyelvet érő aktív és passzív külső hatások megragadására, leírására és a reagálások kidolgozására a nyelvtudomány határait ki kell terjeszteni. A nyelvpolitikai alapelvek kidolgozásához főleg a pragmatikai jellegű antropológiai nyelvészeti irányzatok nyújtanak segítséget, ide értve az etno-, a pszicho- és a szociolingvisztikát, illetve a (tömeg)kommunikációelméletet. A magyar nyelvtudományban pedig a nyelvművelés keretében jelentek meg nyelvpolitikai kérdések. A nyelvpolitika fölhasználása egyértelműen a politológiai és a politikai gyakorlat feladata.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.