NYELVI POLITIKA (Balázs Géza)

Full text search

NYELVI POLITIKA
(Balázs Géza)
A görög politeia szóból származó latin politika a polisz-típusú közösségre vonatkozó államrendet, államszervezetet, alkotmányt jelenti. A magyar nyelvben politika alatt értjük a politika rendszerét, a hatalmi célokat és értékeket, a politikai vezetést (elitet), valamint – s számunkra most ez a terület a legfontosabb – a közügyek igazgatásának, menedzselésének művelettípusait, konkrét eljárásmódjait. A nyelvpolitika is ide tartozik.
A nyelvpolitika legáltalánosabb meghatározása: a politikai intézmények hatása a nyelvi szituációra.
A világon több mint 3000 nyelv van. Az országok száma pedig kb. 160. Bár az emberi nyelvek mindegyike virtuálisan egyenlő (tehát azonos értékűek), aktuálisan mégis különböznek a megtett más-más társadalmi, történelmi stb. út miatt. A világon tehát a soknyelvűség, a „bábeli zűrzavar” uralkodik, s ezt tetézik a nyelvek funkcionális különbségei. Mivel a nyelv (az anyanyelv) az emberi identitás, a közösséghez, kultúrához való kapcsolódás egyik legfontosabb eleme; a nyelvekkel való bánásmód, a nyelvpolitika különösen hat az érzelmekre, éppen ezért nagy körültekintést igénylő feladat.
A nyelveket állandó, többirányú (külső és belső) hatások érik. A nyelvészek elsődlegesen a nyelv belső életével: a hangrendszerrel, a nyelvtani rendszerrel, valamint a szókinccsel és ennek változásaival foglalkoztak. A külső nyelvi jelenségek körébe tartozik a nyelv használati körének, elterjedtségének (funkciópotenciáljának) változása, a más nyelvekkel való érintkezés alakulása, a kétnyelvűség, a nyelvi asszimiláció, a nyelvcsere kérdése.
Nyelvpolitika
 
A nyelvpolitika [language policy, Sprach(en) politik]: külső, pragmatikus, alkalmazott nyelvészet, amelyet politikusok gyakorolnak, szerencsés esetben a nyelvészek segítségével, nyelvészeti tudományos módszerek alapján. Egy nyelvnek az egy- és többnyelvű államokban vertikális (társadalmi, használati) és horizontális (regionális, nyelvjárási) érvényességi körére, kiterjedése, más nyelvekkel való kapcsolatára, az idegennyelv-oktatásra vonatkozó politikai intézkedések (alkotmányozás, jogszabályok, önkormányzati, iskolai rendszer stb.) tartoznak a nyelvpolitika körébe. A politikusnak a nyelvész politikai, gazdasági, művelődési stb. célok érdekében ad szakmai segítséget, elgondolásokat, abból az antropológiai alapelvből kiindulva, hogy mindenkinek meglegyen a maximális anyanyelvi kommunikációs lehetősége, amely az önkiteljesítés alapja, valamint egy ország polgárai a lehetőségek szerint legkönnyebben értessék meg magukat más országok polgáraival.
A tudatos, tudományos nyelvpolitika (language policy) a nyelvi tervezés (language planning) része. Kloss (1969) klasszikus felosztása szerint a nyelvi tervezés státus- és korpusztervezésre oszlik. A státustervezés (status planning – magyarul helyzettervezés) a nyelvpolitikai döntések területét jelentik, vagyis azokat a döntéseket, amelyek egy állam vagy közösség hivatalos nyelvét vagy nyelveit kijelölik, meghatározzák e nyelv(ek) viszonyát saját nyelvváltozataikhoz, illetve más nyelvekhez. A korpusztervezéshez a hagyományos nyelvművelés körébe tartozó nyelvfejlesztő törekvéseket sorolhatjuk.


Az 1992-es szlovákiai „táblaháború”. A magyar településnévtáblát a közterületről el kellett távolítani (magánterületre, kerítésen belülre helyezték el)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi