Az irodalmi élet intézményei
Az irodalmi élet intézményei
E félévszázad során épül ki (máig ható érvénnyel) a magyar irodalmi élet intézményrendszere: az 1770-es években megindul a magyar nyelvű hírlapkiadás (Magyar Hírmondó, stb.), mely a különböző (pl. cenzurális) nehézségek dacára egyre nagyobb terjedelemre és jelentőségre tesz szert; a 80-as évek végén már több irodalmi folyóirat is megszerveződik (pl. Kazinczy-Batsányi-Baróti Szabó: Magyar Museum, 1788), s az 1810-es években már több, országos hatókörű és jelentőségű folyóirat is működik (legjelentősebb a Tudományos Gyűjtemény 1817-től); irodalmi társaságok szerveződnek, nyilvános tudományos és irodalmi viták zajlanak (pl. Révai Miklós és Verseghy Ferenc között a magyar nyelv szabályozását illetően, vagy Kazinczy körül a nyelv- és irodalomújítás elvi és gyakorlati kérdései kapcsán), s Bessenyei Györggyel kezdődő, hosszú előkészítő kísérletezés után a korszak végén, 1825-ben megalakul a Magyar Tudományos Akadémia, mely az irodalmi élet legfontosabb központi szervezőjévé növi majd ki magát.
Kazinczy Ferenc költő, prózaíró, műfordító, lapszerkesztő, irodalomszervező széphalmi kúriája
