Mindennek következtében e félévszázad alatt hatalmas mértékben megnő az irodalom (a korszak végén: a szépirodalom) terjedelme és az ország életében betöltött szerepe: az irodalom mint a most újrafogalmazódó nemzeteszme legfontosabb megjelenési területe kitüntetett eszmei, ideológiai, politikai súlyt kap, ami jelentős kihatással lesz s marad mind az írók, költők szerepvállalására, szerepalakítására, mind a megszülető művek jellegére, témaválasztására: ebben az időben fogalmazódik meg pl. a honfoglalási eposz megírásának szüksége (Ráday Gedeon, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály stb.), az elbeszélő műfajokban a hazai, nemzeti történeti tematika követelménye (pl. Dugonics András regényei: Etelka stb., Kisfaludy Sándor verses regéi: Csobánc stb.), a lírai műfajokban – kivált az ódákban – a nemzethez hazafias felhívást, erkölcsi parancsokat közvetítő költőszerep igénye – pl. Rájnis József: A magyarokhoz, Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz; Batsányi János: A franciaországi változásokra stb.).
Bessenyei György, a magyar felvilágosodás korszakának vezéregyénisége
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.