A Pesti Hírlap

Full text search

A Pesti Hírlap
Hogy mégis kialakult Magyarországon a politikai újságírás, az nem kis részben Kossuth Lajosnak (1802-1894) köszönhető. A kézzel írt diétai tudósítások, s azok engedély nélküli terjesztése, a szokatlanul éles hang, mellyel a liberális nemesség követeléseit tolmácsolta, hamar népszerűvé tették a fiatal közírót. Az 1841-ben indított Pesti Hírlap megjelenésével véget ért az a korszak, melyben irodalmi lapoknak kellett ellátniuk a politikai sajtó feladatait. Az udvar taktikát váltott, már nem akarta teljes egészében kiszorítani a politikai cikkeket, hanem a „veszedelmes dolgok” tiltásával igyekezett azokat a közvélemény befolyásolására felhasználni. Már arra is lehetőség volt, hogy politikai irányzatok mentén tagolódjon a hírlapirodalom: a Pesti Hírlap mellett megjelent a konzervatív Világ (1841-1844), az Orosz József-féle Hírnök (1837-1845) és a Hazai Tudósítások utóda, az ultrakonzervatív Nemzeti Újság (1840-1848).
A kedvezőbb politikai légkör adott alkalmat Kossuthnak egy sor újdonság meghonosítására. Arra törekedett, hogy a lap egységes mondanivalója, a nemzeti reformok ügye, összefogja a különböző témákat. Nem szórakoztatni akart, nem kívánt érdekességeket közölni (szépirodalmat sem jelentetett meg). A kéziratos újságok továbbfejlesztése révén (1843-tól a Pesti Hírlapban is Vahot Imre országgyűlési tudósításai kerültek előtérbe) a nemzeti átalakulás ügyét akarta szolgálni. Kossuth nemcsak szerkesztette és a megyei tudósítói hálózat létrehozásával szervezte a lapot, hanem írta is. Megteremtette a vezércikk műfaját, amely sokáig a politikai publicisztika legrangosabb megnyilatkozási formája volt.
A lap növekvő népszerűségét még Széchenyi sem nézte jó szemmel, Kelet népe (1841) c. kötetében azzal vádolta Kossuthot, hogy népfelkelésre buzdít. A radikális Pesti Hírlap csupán 1844-ig maradt Kossuth kezében, akkor átkerült a centrista Szalay Lászlóhoz, majd Csengery Antalhoz, s 1849-ben, a szabadságharc eseményeit nyomonkövető lapokkal, a Közlönnyel (1848-49), a Nép Barátjával (1848-49), a Marczius Tizenötödikével (1848-49) együtt megszűnt.
A kiegyezésig terjedő időszak sajtójának, a szigorú cenzurális szabályok ellenére, nem kellett mindent elölről kezdenie. Az 1848-as sajtótörvényt nem semmisítették meg: mindent szabadon ki lehetett nyomtatni, de a terjesztés megkezdése előtt be kellett mutatni – engedélyezésre – a példányokat a rendőrségen. Az 1852-es sajtótörvény alapján pedig a folyamatosan „vétséget” elkövető lapokat be lehetett tiltani. Mindezek ellenére a nemzeti egységpolitika hívei, Kemény Zsigmond Pesti Naplója (1850-1939) révén, megtalálták az utat a nyilvánossághoz.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi