SAJTÓ ÉS NYILVÁNOSSÁG (Mucsányi Marianna – Sipos Balázs)
SAJTÓ ÉS NYILVÁNOSSÁG
(Mucsányi Marianna – Sipos Balázs)
(Mucsányi Marianna – Sipos Balázs)
A sajtó Magyarországon hol „előre szaladt”, hol „lemaradt”: meglepően korán jelent meg például hazánkban az első sajtólevél, az újságok elődje. Az első rendszeresen megjelenő újságra azonban sokáig kellett várni.
Nyilvánosság és rendszeresség: a két szó segítségével határozható meg talán legkönnyebben a sajtó funkciója. Az újságok (a napilapok, a folyóiratok) jellemzője mindig, minden korszakban, a rendszeres megjelenés volt. Még akkor is, ha kezdetben inkább a „rendszeresség érzetéről” volt szó. A 16-17. századi olvasók csak rendszertelenül kaphatták kezükbe a sajtóleveleket, ám ők már érzékelték a különbséget e korai újságok és a röpiratok, könyvek között. Ennek oka az információ (az aktualitás, az aktuális eseményekről való beszámolás) lehetett.
A 16. században Európa nagyobb városaiban már „állandó vásárok” (mai szóhasználattal: tőzsdék) működtek. A kereskedők pedig nem nélkülözhették az ismereteket az árakról, a vámokról. Ezekről eleinte magánlevelekben tájékoztatták egymást. Magánlevelekben, melyek továbbítására meghatározott napokon (rendszeresen) induló futárjáratokat szerveztek. Mindez egy „új szakma” létrejöttét eredményezte: hírkereskedők kezdtek dolgozni kontinensünkön. Ők pedig megjelentették az első, nyilvánosságnak szánt sajtóleveleket. Az egyik első ilyen sajtólevél a 16. századból való Neue Zeitung volt (később e címmel jelölték a műfajt is). Ez azonban nem csupán híreket közölt: pápai bullákról, törökkel való ütközetekről éppúgy beszámolt, mint (gyakran verses, előadható formában) torz lények születéséről, boszorkányégetésről.
A 17. században már jelentkezett a közhatalom „újságigénye” is: ekkor alapították az első állami (udvari) újságokat – az alattvalókkal való érintkezés megkönnyítésére –, melyekben parancsokat, rendelkezéseket ismertettek, illetve melyekben beszámoltak az udvari élet megannyi eseményéről. Az újságlevelek, az állami újságok nyilvánosak, bárki által hozzáférhetők, olvashatók voltak. Csak a nyilvánosságban való szerepük volt más: bár mindkét típusú sajtótermék közölt információkat, ám a sajtólevelek ezen kívül szórakoztatni is akartak, míg az udvari újságoknak reprezentálniuk is kellett. Reprezentálniuk kellett az uralkodó és a nemesek hatalmát, előjogaik meglétét, például az uralkodó nemesség-adományozási jogát.
Sajtólevél, udvari újság, folyóiratok
Politikai újságírás a reformkorban
A Pesti Hírlap
A kiegyezés után
A hír: üzlet
A hír: politika
Pártok lapjaitól a párt lapjáig
A változás után
