Politikai újságírás a reformkorban

Full text search

Politikai újságírás a reformkorban
A sajtó a 19. századi reformmozgalom középpontjába került, de nem mint a követelések megjelenítője, hanem mint azok jelképe. Sokáig ugyanis a hatalmi érdekeket szolgáló „politikai” lapok voltak a nyilvánosság egyedüli fórumai, miközben a megyékben szerveződő köznemesi ellenzék nem volt képes üzeneteit eljuttatni a közönséghez. Jól példázza mindezt, hogy miközben Kossuth a középkori angol újságlevelekhez hasonlóan kézzel jegyeztette és terjesztette a diéta eseményeit (Országgyűlési Tudósítások, 1832-1836, később Törvényhatósági Tudósítások, 1836), folyamatosan megjelent a történésekről tudomást sem vevő első magyar rendszeres hírlap, a Hazai Tudósítások (1806-1840). A Kultsár István szerkesztette újság kezdetben közölhetett ugyan belpolitikai témájú írásokat, és csak ilyeneket, de I. Ferenc 1831-es, a politikai cikkek megjelenését tiltó rendelkezése után egyre jelentéktelenebbé és konzervatívabbá vált, míg 1840-ben a katolikus egyház befolyása alá nem került. (Magyarországon a nyolcszáz olvasót kiszolgáló Hazai Tudósítások volt az egyetlen hírlap, miközben Londonban negyvenkét újság jelent meg, egyenként egy-ötezer példányban, s a korábban irodalmi meghatározottságú, kultúráról-politikáról elmélkedő nyilvánosság a tömegkommunikációs eszközök, a tömegkultúra által uralt szférává vált.)

Kultsár István (1760–1828) író, szerkesztő. Kiadta és írta a Hazai tudósítások (1808-tól, Hazai és Külföldi Tudósítások) c. újságot, az első, hosszabb ideig fennmaradt magyar nyelvű napilapot

Széchenyi István helytelenítette, hogy a Pesti hírlapban Kossuth Lajos érzelmekre építő politikai agitációt folytat
Ezzel szemben nálunk még a cenzúra eltörlése volt napirenden, melyről a változásokat igénylők is eltérően vélekedtek: a köznemesség nem megszüntetni kívánta ezt a túlhaladott intézményt, hanem azt sérelmezte, hogy nem szólhat bele annak működésébe. Még a fiatal Kossuth is elfogadta, hogy a véleményközlés az arra érdemesek joga. Kölcsey és a plebejus Táncsics Mihály is úgy látta: „mi még a sajtószabadságra meg nem értünk”, „a sajtószabadság... oly fél vad és meg nem ért nemzeteknek, mint mi vagyunk nem való”.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi