Folklór és nemzeti kultúra

Full text search

Folklór és nemzeti kultúra
Kölcsey Ferenc 1826-ban megjelent Nemzeti Hagyományok c. tanulmányában összekapcsolta a magyar nemzeti azonosságtudatot a mai szóval folklórnak nevezett jelenségek vizsgálatával. Ez nála egyszerre költői program és tudományos feladat.
Ez az egybekapcsolás azóta is jellemzi a magyar kultúrafelfogást. Noha más nemzetek is büszkék néphagyományaikra (főként környezetünkben, mint mondjuk a bolgár, román, ukrán, szlovák kultúra esetében), nálunk is szinte elképzelhetetlen, hogy nemzeti kultúránk értékeinek felsorolásakor elfeledkezzünk a folklórról, illetve ennek hatásáról nemzeti kultúránkra. A népiesség számos változata majd két évszázada társadalmi és politikai program is nálunk. Ugyanakkor csak ritkábban vált metafizikává, filozófiává (mint ahogy például az erdélyi román Lucian Blaga a román balladáról elnevezve a „miorítikus időről és világszemléletről” filozófiai értelemben beszél). Nemzeti ideológus-íróink (Szabó Dezsőtől Németh Lászlóig, Móricz Zsigmondtól Illyés Gyuláig) inkább a falu és a nép, mint közvetlenül a folklór (népköltészet) értékeit tartják követendőnek. Poétikai vonásokat emel viszont világképpé Csoóri Sándor felfogása, népköltészetünk „szimbolizmusáról” szólván.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi