Amióta csak ismert, a folklór kétoldalú kapcsolatban áll a nem-folklórral. Ad: ez a folklorizmus, és kap is: ez a folklorizálódás. E két folyamat mérlege időnként változik, ám nem állíthatjuk, hogy csak a „feltörekvő” vagy „népies” korszakokban lett volna élénk. Az európai románkori művészetben már gyakori, a reneszánsz idején főként az ének és a zene, a barokk korszakában a szokások, épületek díszítése mutat ilyen kapcsolatokat.
A múlt században mind a romantika, mind a klasszicizmus, sőt a realizmus ilyen keretben fedezi fel a monda, ballada, népmese értékeit. A magyar irodalmi népiesség a hagyományos irodalomtörténeti felfogás szerint Faludi Ferenctől Petőfi költészetének diadalra jutásáig terjed. Természetesen Arany János, sőt Jókai, Mikszáth, Móricz Zsigmond, a népi írók egész sorának munkássága megérthetetlen folklorizmusuk pontos számbavétele nélkül. Zenénkben Liszt vagy Kodály életműve is jól értelmezhető ily módon.
Noha Európa-szerte ismert jelenség (gondoljunk csak Chagall vagy Sztravinszkij műveire), nálunk is megjelenik a folklór átvétele az avantgárd-művészetben, mégpedig óriásoknál, mint Bartók Béla, Weöres Sándor, Vajda Lajos és mások. Ezt már neofolklorizmusnak szokás nevezni. Néha igazán bonyolultak egy-egy nagy művész életművében a folklórral kapcsolatos mozzanatok. Babonák bukkannak fel nemcsak Krúdy Gyula, hanem Ady Endre műveiben is. (Novellák, és főként a Vér és Arany /1907/ babonás versei.) József Attila neofolklorizmusa szinte kimeríthetetlen. Ismerjük érdeklődését a Kalevala és a manysi (vogul) népköltészet iránt is.
Nálunk a finnugor és szibériai (meg a belső-ázsiai és keleti) hagyományos költészet iránti érdeklődés már elválaszthatatlan a primitivizmus jelenségeitől. Noha mi nem voltunk gyarmattartó ország, mégis évszázadok óta élénk az érdeklődés az indiánok, négerek, India, Japán és más távoli népek iránt. Több száz kötetben adták ki magyarul e népek költészetét. Tornai József, Rab Zsuzsa és mások ma is folytatják e kultúraközvetítést.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.