Az Északkeleti-Kárpátok (Hajdú-Moharos József)
Az Északkeleti-Kárpátok
(Hajdú-Moharos József)
(Hajdú-Moharos József)
Az Északkeleti-Kárpátok az Alföldet a Galíciai-síkságtól és a Moldvai-hátságtól (s ezen átmeneti tájak mögött a Kelet-európai-síkvidéktől) különíti el. Jellegzetessége a két csapásirányú hosszanti mélyedés: a vulkáni és flisövezet határába mélyedő Krajnyák és a Máramarosi-medence, valamint a flisövezetet tagoló Verhovina. Ezek adják a nagytáj egységét s egyben a ruszin népterület magját. A Kárpátok elválaszt és összeköt: a két folyosó mentén rajzottak szét a ruszinok Bukovinától a Szepesi-Maguráig. A főgerinc ezer esztendőn át országhatár volt, de átjárható országhatár!
Az Északkeleti-Kárpátok a kárpáti koszorú szakaszolásának talán legbizonytalanabb pontja: elkülönítjük-e, s ha igen, milyen határok között? A szlovák, lengyel, ukrán és román beosztások általában a Keleti-Kárpátokkal vonják össze, illetve előfordul – szűkebb értelemben – az Erdős-Kárpátok megjelölés is. (Ebbe ez esetben a Keleti-Beszkidek és a Gorgánok tartoznak.) Az Északnyugati-Kárpátok felé a Tapoly völgye, a Duklai- és a Palotai-hágó; a Keleti-Kárpátok felé a Nagyág völgye, a Borsai- és a Borgói-hágó kínálkozik elhatárolásra. Mi egyrészt a Duklai-horpadást (az 502 m-es hágó a kárpáti főgerinc legalacsonyabb pontja), másrészt a Borgói-hágót (melynél a román tájbeosztások a Keleti-Kárpátok északi és középső csoportját határolják el) választjuk határpontul.
Az összefüggő, falszerű, délkeleten 2000 méter fölé magasodó hegyvidék a Kárpát-medence északkeleti határát képezi: a Tisza vízgyűjtőjét választja el a Visztula, a Dnyeszter, a Prut és a Szeret vízkörnyékétől. Belső oldala a történeti Zemplén, Sáros, Ung, Bereg, Ugocsa, Szatmár, Szolnok, Doboka és Beszterce-Naszód megyék, külső oldala Galícia és Bukovina területe. Az átlagosan 120–130 km széles és 350 km hosszú nagytáj négy ország: Lengyelország, Szlovákia, Ukrajna és Románia területét érinti. Magyarországhoz csak a vulkáni vonulat néhány szigetszerű előhegye tartozik. Az Északnyugati-Kárpátok felé a duklai országút (Tapoly völgye–Felsővízköz [Svidník]–Duklai-hágó–Krosno–Rzeszów), a magyar-lengyel kereskedelem egykori fővonala jelöli a határt. A Borgó–Dorna–Moldova vonal ugyancsak régi kereskedelmi út, mely Erdélyt Bukovinánál köti össze. Az Alföld felé Nagymihály (Michalovce)– Ungvár–Munkács–Nagyszőlős (Vinohragyiv)–Szinérváralja (Seini), a külső előtér felé a Rzeszówtól a Gura Humorului-ig terjedő vonal zárja le a hegyvidéket. Az így körülhatárolt terület kb. 40 000 km2.
A flisvonulattól a fiatal vulkánsorig
Hosszanti vonulatok, keresztirányú folyók
Hűvös, kontinentális éghajlat, sűrű erdőtakaró
