Az Északnyugati- Kárpátok (Ladislav Tolmáči–Karátson Dávid–Viliam Lauko)

Full text search

Az Északnyugati- Kárpátok
(Ladislav TolmáčiKarátson DávidViliam Lauko)
A Kárpátok legmagasabb, és domborzat, éghajlat, vízrajz, sőt növény- és állatvilág szempontjából is legváltozatosabb nagytája három középtájra különíthető: délről észak felé az előző fejezetben részletesen bemutatott, Magyarország területére eső Északi-középhegységre (vagy Mátraerdőre), a vulkáni és „kristályos” tagokból álló, sok helyütt üledékes kőzetekkel takart Magas-Felföldre, és a főleg flisvonulatok és fiatal medencék alkotta, mészkőszirtekkel színezett Északi-Kárpátokra. Most elsősorban a két utóbbi hegységrészről lesz szó.
A földtani szakirodalomban általában Nyugati-Kárpátokként (bár ily néven rendszerint az Északkeleti-Kárpátokkal együtt) emlegetett Északnyugati-Kárpátok öt ország területén húzódik. Nyugaton Csehország, Ausztria és Szlovákia határain emelkedik ki a Bécsi-medence síkságából, majd Znojmo, Brno és Ostrava irányába indul. Ez a vonal – a Morva-medence tengelye – képezi a Cseh-masszívum és az Északnyugati-Kárpátok határát. Északon a hegyvonulat Szlovákia és Lengyelország határvidékén folytatódik. Keleten – Szlovákián belül – az Eperjes-Tokaji-hegység és a Csergő zárja, de az északi részébe (a Beszkidekbe) mélyülő Dukla-hágóval lényegében megszakítás nélkül kapcsolódik az Északkeleti-Kárpátokhoz. Az Északnyugati-Kárpátok déli határát a Pannon-medence, alapvetően a Kis- és Nagyalföld képezi.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi