423. TÉL
423. TÉL
Egész éjjel havazott, s ma reggel arra ébredtünk, hogy hatalmas hóréteg borult a földre. Igazán olyan nyomorulttá kezd válni az idő, hogy nem érdemes róla még írni sem. Ez az abnormális tél csak bosszantani tud, de semmiféle nemesebb hangulatba ringatni nem képes. Igazán nem érdemel egyéb krónikát, csak – verset… Lírai költőnket alig tudtuk ma mérsékelni, mindenképpen meg akarta énekelni az új telet. Csak a közönség különben is megtámadt egészségi álapotára való hivatkozással tudtuk a nekivadult poéta lantját elnémítani. Dél felé aztán ismét tavaszra fordult az idő. Nyakig jártunk az utcán a locspocsban, s ahol nyakig nem ért, ott a házfedelekről csorgott az áldás a nyakunkba. Ha az idő még holnapig így tart – lírai költőnk engedélyt kap versek írására.
Debreczeni Hírlap 1899. március 24.
