258. ÜDVÖZLETEK ORSZÁGA
258. ÜDVÖZLETEK ORSZÁGA
Keleti voltunkat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nincs ország, ahol az emberek annyit üdvözlik egymást, mint a mienk. Üdvözlünk személyesen, levélben, üzenetekben, deputációban, föliratban, telefonon, táviratban. Üdvözleteket küldünk a leghatalmasabb miniszterelnöktől a jubiláns hajdúig mindenkinek. Rengeteg pénzt és időt nyel ez a passziónk. Egyszer a Nagyváradi Napló félig tréfásan megírta, hogy csak a minisztereknek választási mozgalmak alkalmával küldött táviratok árán új korszakot hozhatnánk a vidéki színészetre. Hát még a többi üdvözletek, s az elvesztegetett idő árán! Abból az alkalomból mondjuk ezt el, hogy egy fővárosi papírkereskedő cég tegnap sürgős ajánlatot küldött Nagyvárad városához. Csütörtökön volt a közgyűlés. Akkor határozták el a jubiláns Fehérváry báró miniszter üdvözlését, s tegnap már itt volt a budapesti cég ajánlata, hogy ő szállít s országszerte ő szokott szállítani miniszteri üdvözletekre – díszpapirost. Ha haladunk az üdvözletek terén, még talán ezer és egynéhány szociális problémánk is meg fog oldódni. Sok, sok ezer ember fog élni szállítások[ból] – üdvözletekhez.
Nagyváradi Napló 1901. augusztus 11.
