304. TARTÓS MARAKODÁST KÍVÁNUNK
304. TARTÓS MARAKODÁST KÍVÁNUNK
Bartha Miklós, a kálvinista jezsuita cikket írt. Jezsuita cikket, s ebben a liberalizmus elvét csak csaléteknek mondja, melyen megfogják az egész országot, s így lesz szerinte liberális „a harangozó, a kereskedő, Sáfár Zélig és Buday Barna, Ó-Buda és Esztergom” stb. Buday Barna, az agrárius klerikálisok lapjának a szerkesztője zokon vette az ő szerepeltetését a cikkben. Most így válaszol Barthának:
Az eszmetársításon megdöbbentünk, mert Bartha Miklóstól nem szoktunk léhaságokhoz, már pedig az ily társítást legenyhébben szólva csak ennek mondhatjuk. Bartha Miklós felköti a kolompot „Kazárföldön” című könyvével, melyben eget földet megmozdít a kazár uzsorások ellen. Midőn a Hazánk a harcot fölveszi, és ez uzsorások üzelmeinek oly rejtett dolgait tárja föl, melyekről Bartha nem tudott, jogosan várhatta volna, hogy Bartha e harcban támogatja az ő irányában menetelő agrár-lapot, és az ő megtámadott könyve megerősítését örömmel üdvözlendi. Ehelyett Bartha liberális elvtársakká teszi az uzsorást és az uzsorás üldözőjét. A megtiszteltetést köszönjük, de nem szolgálván rá, visszautasítjuk – nem állván Sáfár Zéliggel oly intim politikai érintkezésben, mint amilyenben Bartha Miklós állhat, ki még azt is tudja róla, hogy liberális. Úgy látszik, Bartha Miklós előtt programbeszédet is mondott Sáfár Zélig – mi csak a hivatalos lap adatai alapján ismerjük ez embert, s a vele való intimitást átengedjük Bartha Miklósnak, kinek párhuzama épp oly találó, mintha azt írnók, hogy Bartha Miklós és néhai Rózsa Sándor egyaránt függetlenségiek voltak, miután Rózsa Sándor (bár aljas gazember volt) részt vett a függetlenségi harcban, a maga módja szerint, sőt a német uralom ellen még akkor harcolt, amikor Bartha ugyanazt megkezdette.
Csak tovább, tovább. Ez szép, ezt szeretjük. Tartós marakodást kívánunk.
Nagyváradi Napló 1902. január 12.
