201. AZ EREDENDŐ BŰN
201. AZ EREDENDŐ BŰN
A közgyűlésen történt. Szokoly Tamás nagyban panaszkodott, hogy milyen görbék Nagyvárad utcái s ha a városi tanács szereti a várost, tartsa kötelességének a görbe utcákat kiegyenesíteni. Hogy hány huszonnégy óra alatt – azt nem kötötte ki a nagy Tamás, Rimler Károly válaszolt a beszédre alaposan és okosan. Így szólt a többek között:
– Nagyvárad elhelyeződésének van egy eredendő bűne. A vár szerint s a Körös kanyargása szerint építették ezt a várost.
Szokolynak az egész polgármesteri válaszból főként az eredendő bűn ütötte meg a fülét. Mikor azután replikára került a sor, így szólott:
– Ne beszéljen eredendő bűnről a polgármester. Az eredendő bűnt elmosta a kereszténység…
És megelégedett arccal ült helyére Szokoly. Meg volt győződve, hogy ő most nagyon lefőzte Rimlert…
Nagyváradi Napló 1902. augusztus 15.
