d) Események a főseregek körében.
d) Események a főseregek körében.
Nagyvárad megvétele után az ottani császári csapatok a Maros felé nyomúltak előre, hogy ott Veterani hadtestével érintkezésbe lépve, Erdélyt és Felső-Magyarországot védelmezzék, mialatt a fősereg Eszék és Vukovár között gyülekezett.
Badeni Lajos őrgróf augusztus 22-én érkezett be ide, de a hadműveleteket nem kezdhette meg, mivel a németbirodalmi segítő csapatok nagyrészt még útban voltak, a császári csapatoknál pedig néhány napon belül 200 tiszt és 3000 ember betegedett meg tífuszban. Ezért a sereg csak igen kis menetekben kezdhette meg előnyomúlását a Száva felé. Szeptember 10-én ért az őrgróf mindössze 32.000 emberrel és 60 löveggel Péterváradra, hol a tífuszhoz, mely a fővezérre is ráragadt, még vérhas is járult, ami a sereg működését felette kedvezőtlenül befolyásolta. Hasonló helyzetben volt a Hadsi-Ali pasa nagyvezír által Belgrádnál összevont 60.000 főnyi török sereg is s így egyelőre egyik fél sem gondolhatott a hadműveletek megkezdésére, hanem ehelyett a nagyvezír Belgrádnál, Badeni Lajos pedig Péterváradnál erődítési munkálatokkal foglalkoztatta embereit s utóbbi azonkívül ugyancsak Péterváradnál állandóbb jellegű hidat is veretet a Dunán át. Miután pedig a nagyvezír, mihelyt Belgrád és Temesvár várát és a gyulai és jenői fellegvárakat élelemmel és lőporral bőven ellátta és védőrségeiket is megerősítette, megviselt seregét téli szállásokban helyezte el, Badeni Lajos őrgróf is követte ellenfele példáját és a parancsnokságot Croy herceg tábornagynak átadván, a maga személyére Bécsbe utazott, hogy többé vissza se térjen a magyarországi hadszíntérre, miután a császár bizalma őt most már a franciák ellen működő sereg élére állította.
