a) Jenő és Világos megvétele.
a) Jenő és Világos megvétele.
A császáriaknál és a törököknél egyaránt mutatkozó nagyfokú kimerűlés folytán a hadseregek gyülekezése és a hadműveletek megindítása ebben az évben is elég lanyhán ment végbe s mielőtt a főseregek működésüket megkezdték volna, beveztésképpen ezúttal is kisebb hadműveletekre kerűlt a sor.
Az első vállalatot Heister tábornok hajtotta végre Jenő ellen, mindössze 100 császári katonával, akikhez azonban több ezer magyar hajdú és huszár csatlakozott. Utóbbiak május 17-én meglepően megrohanták és el is foglalták a várost s Heister nyomban intézkedett a meglehetősen erős és a Kőrös vize által táplált árokkal körülvett fellegvár megostromlására.* Tűzérségének felvonúlása után Heister nyomatékosan kezdte lövetni a várat, még pedig oly jó sikerrel, hogy a török védőrség, bár ereje mintegy 8000 főre rúgott, s Thököly Imre a várat még ez év elején Daróczy András útján élelemmel és lőszerrel elég bőven ellátta,* május 29-én szabad elvonúlás föltétele mellett megadta magát. A császáriak, akik a rövid ideig tartó ostrom alatt 800 embert vesztettek, 38 löveget és jelentékeny mennyiségű lőszerkészletet találtak a megvett várban.
Jenő egykorú képét a Rycaut, Historie des trois derniers Empereurs des Turcs című művének 626. lapján foglalt egykorú rézmetszet után készült XVII/31. számú melléklet mutatja.
Angyal Dávid id. m. II, 233.
Ugyanez időtájt egy kiebb császári különítmény az erős Világost foglalta vissza aránylag igen könnyen, ugyancsak szerződéses megállapodás alapján.
