c) Bonaparte átkelése a Tagliamenton.
c) Bonaparte átkelése a Tagliamenton.
Bonaparte a Tagliamento-n való átkelést március 16.-ára tűzte ki. E célból a sereg 15.-én mindenekelőtt teljesen felzárkózott és pedig a Guyeux, Bernadotte, valamint a Dugua lovas hadosztály Pordenone körül összpontosult, a Serrurier hadosztály pedig Fontana Freddaig nyomult előre. Március 16.-án reggel a hadosztályok a következő sorrendben keltek a Medunán át Casarsa irányában útra: legelől ment Guyeux hadosztálya, ezt követte Dugua, majd Bernadotte és legvégül Serrurier. Bonaparte az elővéd élén sietett a Tagliamentohoz előre és szemrevételezése alapján az átkelés színhelyéül a casarsa – codroipoi műúttól északra fekvő folyamrészt jelölte ki, mely e helyütt több ágra szakadva, mindenütt kényelmesen átgázolható volt.
Az átkelés Guyeux és Bernadotte hadosztályokkal egyszerre, Valvasonén kissé fölül és alul, déljtájban hajtatott végre; a többi hadosztályok egyelőre tartalékviszonyban az említett helység mögött fedve állottak fel. Az osztrákok, bár a Bertiolonál álló tartalékhadosztály is előrevonatott Codropiohoz, nem igen zavarták a franciák átkelését, csak miután az utóbbiak elővédei a Tagliamento balpartján harchoz fejlődtek, intéztek azok ellen néhány lovas támadást, anélkül, hogy a franciák kifejlődését meggátolhatták volna.
Károly főherceg már a legelső délutáni órákban visszavonulást parancsolt, mely azonban csak az est beálltával volt megkezdendő. Ennek leplezése céljából Schulz tábornoknak ellentámadás végrehajtását hagyta meg, miből kifolyólag ez utóbbi, valamint a Guyeux hadosztály és az ezt követő Kellermann különítmény között Codroipo tájékán rövidebb tartamú összeütközés keletkezett, mely csakhamar az osztrákok visszavetésével végződött. Utóbbiak e napon néhány halott és sebesültön kivül 500 foglyot – közöttük a megsebesült Schulz tábornokot – és 11 ágyút vesztettek.
Március 16.-án este az osztrák sereg zöme Palmanova tájékán gyülekezett; Ocskay különítménye intézkedésszerűen Chiusaforte (Pontebba és Dogna között) felé húzódott vissza. Megjegyzendő még, hogy Spork saját személyére már március 15-ike folyamán Cortinára indúlt, hogy ott Lusigan csapatmaradványai és a rajnai erősbítésekből szintén oda irányított csapatok felett a parancsnokságot átvegye. A Spork tartalék hadosztálya feletti parancsnokságot Seckendorf vette át, míg utóbbinak eddigi hadosztálya (tulajdonképpen csakis Kerpen dandára) a Reuss herceg alatt álló Gontreuil dandárral egyesíttetett egy hadosztállyá.
A francia csapatok e napon Codroipo tájékán helyezkedtek el. Bonaparte ezúttal mindennemű üldözéstől eltekintett.
