Az álnok * font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
Kevélység * jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
Az igazakat tökéletességök vezeti; de * a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
Nem használ a vagyon a * haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
Az igazaknak igazságok * megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg + a hitetlenek.
Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő * helyette beesik abba.
Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés * van.
Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
A rágalmazó * megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok * tanácsos által van.
Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; * a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma * valóságos.
A ki őszinte az igazságban, * az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
Útálatosok az Úrnál az * álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
Az igazaknak kivánsága * csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
Van olyan, a ki bőven adakozik, és * annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
A mással jóltevő ember * megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
A ki búzáját visszatartja, * átkozza azt a nép; annak + fején pedig, a ki eladja, áldás van.
A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára * jő az.
A ki bízik az ő * gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az + igazak kivirágoznak.
A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; * mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
A ki * szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.