Jób 42
Jób 42
Jób 42.1
Jób válaszolt az Úrnak, s így szólt:
Jób 42.2
Most már tudom, hogy akármit megtehetsz, nincs gondolat, amely neked lehetetlen.
Jób 42.3
Én borítottam tervedet homályba, olyan szavakkal, amelyekből hiányzik a tudás.
Jób 42.4
[Hallgass meg hát, kérlek! Beszélni szeretnék! Kérdezni akarlak, világosíts fel!]
Jób 42.5
Azelőtt csak hírből hallottam felőled, most azonban saját szememmel láttalak.
Jób 42.6
Ezért visszavonok mindent és megbánok, porban és hamuban!
Jób 42.7
Miután az Úr e szavakat intézte Jóbhoz, így szólt a temáni Elifázhoz: „Fölgerjedt haragom ellened és két barátod ellen, mert nem az igazságot mondtátok rólam, mint Jób, az én szolgám.
Jób 42.8
Ezért most vegyetek magatokhoz hét bikát és hét kost, menjetek el szolgámhoz, Jóbhoz, és mutassatok be magatokért égőáldozatot. Jób, az én szolgám imádkozzék értetek! Mert tekintettel akarok rá lenni, s nem akarlak benneteket megszégyeníteni, amiért nem az igazságot mondtátok rólam, mint Jób, az én szolgám.”
Jób 42.9
A temáni Elifáz, a suachi Bildád és a naamai Cofár akkor elment, és úgy járt el, ahogy az Úr mondta nekik. Az Úr tekintettel volt Jóbra.
Jób 42.10
Az Úr jobbrafordította Jób sorsát, mivel imádkozott barátaiért, és amije csak volt Jóbnak, azt megkétszerezte.
Jób 42.11
Minden fivére, nővére és ismerőse elment hozzá. Együtt ültek vele házában, kifejezték részvétüket és vigasztalták azok miatt, amelyekkel az Úr sújtotta. Mindegyik adott neki egy kesitát és egy aranygyűrűt.
Jób 42.12
Jób életének következő szakaszát az Úr jobban megáldotta, mint a korábbit. Tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer iga marhája és ezer szamara volt.
Jób 42.13
Volt hét fia és három lánya is.
Jób 42.14
Az elsőt Galambnak, a másodikat Fahéjvirágnak, a harmadikat Szelencének nevezte.
Jób 42.15
Az egész országban nem lehetett Jób lányainál szebb nőket találni. Az apjuk örökrészt adott nekik fiútestvéreik között.
Jób 42.16
Ezután Jób még száznegyven évig élt, és látta fiait és unokáit negyedíziglen.
Jób 42.17
Jób öregen és az élettel betelve halt meg.
