Istenem, ne maradj néma, ne hallgass, Istenem, ne légy tétlen!
Nézd, hogyan dühöngnek ellenségeid, s milyen fenn hordják a fejüket, akik gyűlölnek téged.
Gonoszat forralnak néped ellen, védetted ellen tanácsot tartanak.
Így szólnak: „Gyertek, töröljük ki a népek sorából, Izrael nevét ne is emlegessék!”
Igen, egyetértőn tanácskoznak, és szövetkeznek ellened:
Edom sátrai, az izmaeliták, Moáb és a hagriták,
Gebál, Ammon és Amalek, a filiszteusok és Tírusz lakói.
Asszur is velük szövetkezett, segítséget nyújt Lót fiainak.
Bánj velük, ahogy Midiánnal tettél, Sziszerával és Jábinnal a Kison-pataknál.
Endornál megsemmisültek, és a földben televénnyé lettek.
Fejedelmeikkel bánj el, mint Orebbel és Zebbel, vezéreikkel tégy úgy, ahogy Szebachhal és Zalmunnával,
akik azt mondogatták: „Szerezzük meg magunknak Izrael földjeit!”
Istenem, tedd őket olyanná, mint a száraz kóró, mint pelyva a szélben,
mint a tűz, mely égeti az erdőt, mint a láng, mely nyaldossa a hegyet!
Így hajszold őket a viharban, fenyegesd meg őket zivatarodban!
Arcukat borítsa gyalázat, és keressék a te nevedet, Uram!
Érje őket örök szégyen, tanácstalanság, pusztuljanak el dicstelenül!
Hadd ismerjenek meg téged, akinek neve: Úr! Az egész világon egyedül te vagy fölséges.