MEZEI (MEZEY) JÓZSEF
MEZEI (MEZEY) JÓZSEF
Nemes Mezey (!) András uradalmi gazdatiszt, majd kincstári sóhivatali tiszt és Aleksza Erzsébet fia. Kisléta, Szabolcs m., 1823., ker. Pócspetri máj. 11., r. kat. 1846. mérnöki vizsgát tesz és mérnök segéd lesz Szatmáron. Nőtlen. (Felesége 1852- Guzmán Paulina.)
1848 őszén Nagybányán beáll a "szatmári tüzér üteghez". Novemberben részt vesz Katona Miklós őrnagy erdélyi expedíciójában. Később tűzmester, 1849. márc. 21 - hadnagy az erélyi hadsereg tüzérségnél (Niegreisz Alajos főhadnagy ütegénél), mellyel részt vesz Erdély, majd a Temesi Bánság felszabadításában. Majusban (?) főhadnaggyá léptetik elő. A nyári hadjárat első felében br. Kemény Farkas ezredes hadosztályában közreműködik a havasi hadjáratban, ill. Gyulafehérvár ostromában. Július elején a nagybányai lőpormalom áttelepítője Kolozsvárra. A zsibói fegyverletételéig (aug. 24.) szolgál, mely után Nagybányán illegalításba volnul. Késöbb mérnök, festő és író Nagybányán, 1858- Munkácson. 1864- Budán él. 1877- postamester Promontoron. (1863. megvakult.) A Pest városi Honvédegylet tagja volt. † Bp., 1882. szept. 8.
Nagy: Háromszék XXXIX., Vas. Újs. 1880/13. és 22., 1882/38., Mikár Zs. I. 147., Szinnyei: Magyar írók VIII. 1198-1201., MOL: Bm. Honv. segély 1867. 1107., Gyászjel. OSzK
