szászcsávási KINIZSI ISTVÁN
szászcsávási KINIZSI ISTVÁN
Szászcsávás, (Kis-) Küküllő m. 1826. okt. 29. Apja K. Mihály Küküllő m. főorvosa, közbirtokos. Magyar, ref. A kolozsvári jogakadémián és a keszthelyi gazdasági akadémián végez. Nőtlen. (1864- felesége káposztás-szentmiklósi Nagy Katalin, meghalt Marosvásárhely, 1916.)
1848 augusztusában beáll a Kossuth, ill. 15. Mátyás huszárezredhez. Októbertől a felső-erdélyi sereg kötelékében részt vesz a román felkelők, majd a császári csapatok elleni harcokban. Őrmester, dec. 11 (1.)- hadnagy. Bem tábornok felszabadító hadjárata során 1849. febr. (1.) főhadnagy, márc. 23. (22.) alszázados lesz ezredénél. Júl. 20. az orosz csapatok a Vöröstorony-szoros őrségével (itt egy 35 főnyi szakasz parancsnoka volt) a Havasalföldre szorítják, leteszik a fegyvert a törökök előtt.
Törökországban (Vidinben, Sumlán, majd Kutahiában), 1852- az Amerikai Egyesült Államokban él (itt egy lovas iskola vezetője volt Bostonban). 1856. hazatér, a kiegyezésig bernádi birtokán gazdálkodik. 1867- szolgabíró Küküllő megyében. 1869. főhadnagyként reaktiválják a magyar királyi honvédséghez. 1873. századosként, őrnagyi címmel nyugalomba vonul. † Segesvár, 1886. febr. 1. (Szászcsáváson temették el.)
Közlöny 1849/1., 63., Nagy: Háromszék VI., XLI., MOL: Hm. Ált. 1849. 31409., Uo.: Bm. Honv. segély 1868. 3062., HL: Tiszti akvi. lapok 13288., Tört. Lapok 1894/24. (portré uo.), 1895/9. és 1898/2., Vas. Újs. 1886/6., Gyászjel. OSzK
