botházi és tasnád-szarvadi SZARVADY LAJOS
botházi és tasnád-szarvadi SZARVADY LAJOS
Alsószentmihályfalva, Aranyosszék (Szentmihályfalva, Torda-Aranyos m.), 1821. márc. 12. Apja földbirtokos. (Valószínűleg Sz. László és Miske Bora fia volt.) Magyar, ref. Jogot végez. 1847- Aranyosszék aljegyzője. Felesége 1847- lengyelfalvi Orbán Anna, aki „a szabadságharcz alatt utolsó ezüst kanalát és fülönfüggőjét a haza oltárára tette le”, meghalt Marosvásárhely, 1891. (Második felesége nagyercsei Ercsey Krisztina lett, meghalt Marosvásárhely, 1904.)
1848. szept. 10- az aranyosszéki nemzetőrzászlóalj 1. századának századosa. Nov. 17- az említett székben alakult önkéntes század, ill. a Torda-aranyosszéki zászlóalj (a későbbi 75. honvédzászlóalj) századosa a felső-erdélyi seregben. Részt vesz a csucsai szoros védelmében, majd Bem tábornok erdélyi hadjáratában. 1849 februárjától a marosvásárhelyi fegyvertár felügyelő tisztje. Júl. 25 (jún. 1.)- a 4. honvéd vadászezred alakulóban levő 8. századának parancsnoka. Zsibón teszi le a fegyvert (aug. 24.).
1861- írnok, 1865- főjegyző, 1867- városi tanácsnok Marosvásárhelyen. 1867. és 1890. a Marosszéki Honvédegylet tagja. Nyugalmazott „nyilvántartási biztosként” hunyt el, Marosvásárhely, 1901. jan. 14. (1870-1878. szabadságolt állományú százados volt a magyar királyi honvédségnél.)
Nagy Iván X. 496., Közlöny 1849/160., Orbán Balázs: Székelyföld V. 165., Uő.: Torda 221., MOL: Bm. Honv. segély 1868. 2555., HL: Tiszti akvi. lapok 33003., HL: 1848-1849 32/397., Mikár Zsigmond I. 66. és II. 214., Süli Attila 2011. 102., Gyászjel. OSzK.
