galánthai BALOGH JÁNOS
galánthai BALOGH JÁNOS
Nagyendréd (Barsendréd), Bars m., 1797. febr. 2. B. János Komárom megye főjegyzője (később alispán és Bars megye országgyűlési követe) és Csúzy Apollónia fia. Magyar, r. kat. Jogot végez Pozsonyban. 1823. Bars megye szolgálatába lép. 1830., és 1832-1836. és 1847/48. Bars m. egyik örszággyűlési képviselője, reformpárti politikus. 1842-845. a megye alispánja. Az első népképviseleti országgyűlésen szintén képviselő lesz. Felesége Scultéthy Nepomucena, három gyermek apja. (Gyula és Viktor fia honvéd százados a szabadságharcban.)
1848. okt. 19 (16.)- honvéd őrnagy, Nyitra és Trencsén megye népfelkelési biztosa. Részt vesz Simunich tábornok császári csapatainak kiverésében. Decemberben Frischeisen alezredes Galíciából betört különítménye ellen harcol (Budetin, dec. 11.). 1849 jan. 27.-én kelt aláírása szerint a 66. honvédzászlóalj parancsnoka. Jún. 30. a 71. honvéd zászlóalj parancsnokaként a komáromi várőrségtől Perczel Mór tábornok mellé vezénylik. 1849 nyarán a Duna-Tisza közén egy zászlóaljat alakít, ennek parancsnoka. (E sorszámot már nem kapott alakulat „Balogh-zászlóalj” néven szerepel.) Júl. (16.)- alezredes és dandárparancsnok a Közép-Tiszai hadseregben.
A szabadságharc végén kimenekül, renegál, és egy ideig ezredesként a török hadseregben szolgál. Később Málta szigetén, ill. Londonban él. Távollétében a császári hadbíróság halálra ítéli (Pest, 1851.). 1859. hazatér, egy év vizsgálati fogság után kegyelmet kap. 1861. Aranyosmarót országgyűlési képviselőjévé választják. 1867. a Nyitra megyei Honvédegylet elnöke. † Érsekújvár, 1872. jan. 18.
Nagy Iván pótkötet 50-51., Borovszky: Bars vm. 415. és 528., Szinnyei: Magyar írók I. 467., Hazánk s a Külföld 1872/6., Vas. Újs. 1872/7. (portré ui.), Mikár Zsigmond I. 73., Közlöny 1848. 135., 1849. 152., KLÖM. XIII. 417-419., 742., 876- 877., MOL: Hm. Ált. 1849. 3826., 19932. és 25985., HL: 1848-1849. 35/79. és 38/78., Uo.: Pesti hadb. 1851- 10/23., Szül. akv.: MOL 52797., Gyászjel. OSzK
